Karácsonyra-hangoló együtt töltött óra a bábszínházban
Rendhagyó, karácsonyra hangoló eseményre várják a gyerekeket a Harag György Társulat Brighella Bábtagozatának tagjai az Iparosotthonba.
December 21-én 11 órától újra a bábszínházba várják a gyerekeket, de ez alkalommal egy rendhagyó, interaktív karácsonyváró rendezvényre. A Karácsonyi mesék című eseményen természetesen mesék is elhangzanak, stílszerűen karácsonyi hangulatúak: a gyerekek A zöld lábú angyal és a Diótörő meséjét hallgathatják meg az együtt töltött idő alatt.
De a bábszínészek együtt énekelnek majd karácsonyi énekeket a gyerekekkel, lesz egy kis uzsonna is mézaskaláccsal és teával.
A rendezvény tehát nagyon megfelelő lesz arra, hogy a bevásárlási lázat és a nagytakarítást elfeledjük, a család tagjai pedig egymásra figyelve vegyék át az igazi karácsonyi hangulatot.
Az eseményre jegyek válthatók a biletmaster.ro-n, a színház jegypénztárában, illetve a helyszínen, az előadás előtt egy órával.
Válogatás az archívumból
A Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján a Szabadkai Népszínház bemutatta Branislav Nušić: A gyászoló család című darabját Andrej Boka rendezésében.
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.
A Pannon Várszínház alapító-igazgatójával beszélgettünk arról, milyen küzdelmek és kitartó munka árán formálja már negyedszázada Veszprém és a régió színházi életét
Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei.
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!
Nem búcsúztathatnánk az Örkényben stílusosabban 2025-öt, mint Veiszer Alinda Én olyan színházat szeretnék… című riportfilmjének bemutatójával, amelyet a színház idei igazgatóváltásáról forgatott.
A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.