Turnén a bábtagozat: Bukarestben és Budapesten is felléptek júniusban
Hagyományosan igazán sűrű, utazós hónap a június a Harag György Társulat Brighella Bábtagozata számára. Nem történt ez másként most sem.
A bábosok gyermeknapi előadással indították a turnét: június 1-jén Nagykárolyban, a kastélykertben léptek fel a Mosó Masa mosodája című, sokak gyermekkorának meghatározó meséjével, amelyet Szatmárnémetiben Sramó Gábor vitt színre néhány évvel ezelőtt – ám a produkció népszerűsége azóta is töretlen.
A turné Budapesten folytatódott, ahol a Brighella Bábtagozat több helyszínen és több előadással is a közönség elé lépett. A budapesti Kölcsey Ferenc Általános iskolába járó nebulók június 3-án két előadáson is végigizgulhatták a Terülj, terülj asztalkám! című bábelőadást. Június 4-én a bábosok a Mosó Masa mosodáját játszották szintén a magyar fővárosban, a Nemzeti Táncszínházban, majd június 5-én egy igen patinás környezetben, a Klebersberg kastélyban volt lehetőség színpadra lépni. Ekkor újra a Grimm testvérek klasszikusa, a Terülj, terülj asztalkám című előadást láthatta a közönség.
A magyar fővárosból a román fővárosba vitt a bábosok útja: június 10-én az első bukaresti magyar színházi fesztivál, a Bukfeszt programjában adták elő a többszörös fesztiválszereplő és díjazott előadást, Gimesi Dóra: Szélszabadítók című meséjét Bartal Kiss Rita rendezésében. A közönség soraiban ülő román anyanyelvű gyerekek is könnyedén felvették a mese fonalát és szurkoltak, hogy Samunak és Lizának sikerüljön legyőzniük a félelmeiket.
A következő állomás Békéscsaba volt, ahol a Napsugár Bábszínház 18. Nemzetközi Bábfesztiválján szerepelt a Történet a tálról és kanálról című Michael Ende-mese bábszínházi változata Schneider Jankó rendezésében. Mondanunk sem kell, hogy a közönség lélegzetvisszafojtva figyelte, hogyan hadakozik egymással Eme királyság és Ama királyság, hogy aztán békét kötve végre egymásé legyen Paszternák királyfi és Bazsalikom királykisasszony.
A turné – és ezzel a Brighella Bábtagozat évada – június 26-án Székelyudvarhelyen zárult, ahol a Ciróka című babaelőadást két alkalommal láthatták a legkisebbek. A Bandura Emese által színpadra vitt előadás mondókákkal vidám játékkal szoktatta az 1 és 4 év közötti gyerekeket a színházi, bábszínházi közeghez.
A bábtagozat turnéja a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.
Válogatás az archívumból
Szabadkán a Népszínház bemutatta Brestyánszki B. R. - Szőke Attila - Pálfi Ervin - Mezei Zoltán: Záróra című zenés játékát Mezei Zoltán rendezésében
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.
Először tehát erről a „kalandjáról” kérdeztem Kertész Pétert, aki ha jól számolom hivatalosan 60 esztendeje van a pályán, hiszen 1965-ben diplomázott, igaz, már főiskolásként is voltak sikerei.
Papp János sokszínű életébe, pályájába engedett betekintést az interjú során és a címben megfogalmazott bölcsességet engedelmével, ajánlom mindenkinek, magamnak is megfontolásra!