Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala is megemlékezett a színházépület átadásának 130. évfordulójáról.
Öröm az itt, Bukarestben is, hogy az ország túlsó csücskében együtt ünnepli a Szatmárnémeti Északi Színház két társulata ezt a többszörösen fényes, szellemileg és kulturálisan is fényűző napot egy, az alkotásra alkalmassá tett közös színházépületben.
Számunkra, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalában dolgozók számára az ilyen események nem a szólamok puffogtatásának lehetőségét mintázzák, hanem eszünkbe juttatják azt: mennyire fontos is az emberi életben az ilyen jellegű fényűzés, amelyben a művészeti alkotás és érték közös öröme valódi közösséggé formál egy embercsoportot – a nyelvben, hagyományokban és talán gondolkodásban is tapasztalható különbözőségek ellenére, vagy éppen e sokszínűség által.
Az eddigiekben sem volt kétséges számunkra, hogy a színház az az eszményi művészet és konkrét hely, ahol ez a fajta sokszínűség olyan természetességgel van jelen, amilyet a társadalomban – az úgynevezett „való életben” – talán nem is tudunk ideális formában megvalósítani.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala ekként ünnepli a Szatmárnémeti Északi Színház felújított épületének átadását is, és azt üzenjük Bukarestből – ahol a hivatali ügyek besűrűsödtek így, év elején –, hogy amivel csak módunkban áll, támogatni fogjuk ezután is az emberek közötti együttműködésnek ezt az ideális lehetőségét.
Boldog ünnepet, a megújult épületbe pedig boldog színházszerető embereket kívánok önöknek!
Válogatás az archívumból
A Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bemutatta Molnár Ferenc: Liliom
– Egy csirkefogó élete és halála, külvárosi legenda hét képben című darabját Bocsárdi László rendezésében. A felvételek a kisvárdai fesztiválon készültek.
…mondta Marton Endre rendező a 22 éves Csákányi Eszternek a Nemzeti Színházban és bizonyára nem sejtette, hogy a csoportos szereplők közül kitűnő fiatal lány pályáján fényesen igazolja majd a megállapítást.
Mi más mutatná meg a magyar nyelvet beszélő közösség gondolkodásának mélységeit, mint az irodalom – ezért is döntött úgy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, hogy Krasznahorkai László több nyelven is megjelent Sátántangó című regényének részleteivel ünnepli a magyar kultúra napját.
Kubik Anna 45 esztendeje van a pályán, láttuk főszereplőként Portiának, Melindának, Grusénak, Aasenak, Muskátnénak, Lady Milfordnak, Rickl Máriának és láttuk címszereplőként Júliának, Melindának, Yermának, Johannának.
Ikonikus előadását gondolja újra a Budapest Bábszínház: a Semmi című, 13 éven át nagy sikerrel futó produkció február 20-tól Semmi 2.0 címmel, új szereposztással, friss zenei világgal és megújult vizualitással tér vissza, ezúttal a Nagyszínpadon.
Különleges arcát mutatja meg a közönségnek Vajda Boróka: a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház primadonnája ezúttal nem a színpadon, hanem a festővásznon mesél. BORO BASE című festménykiállítása január 15-én nyílik meg a színház nézőtéri büféjében.
Székely Gábor Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akik meghatározták a XX. század második felének magyar színházi életét, ízlését, alapkérdéseit. Bár ő jóval szerényebben fogalmaz. Azt mondja, talán említhetne három vagy négy darabot, amit sikerült jól megcsinálnia.