Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Írások

Ersilia Drei szomorú története

bemutató a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

Kelemen Kinga
2004. március 26.
Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket.
Az 1934-ben Irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett olasz drámaíró, Luigi Pirandello (1867-1936) egy kevésbé ismert színműve kerül bemutatásra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, címe: Öltöztessük fel a mezteleneket, rendezője, vendégként, Bocsárdi László, díszlet- és jelmeztervezője Bartha József. Az előadás létrejöttét támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

A kisvárosi napilap hasábjain Alfredo Cantavalle újságíró (Bíró József) megrázó riportot közöl Ersilia Drei kisasszonyról (M. Kántos Melinda), aki megmérgezte magát, mert elhagyta a vőlegénye (Laspiga – Molnár Levente), de akit az utolsó pillanatban mégis sikerült megmenteni. Ludovico Nota, a híres író (Bogdán Zsolt) felfigyel a cselédlány megrázó történetére, és magához veszi, talán azért, hogy esetéből regényt írjon. Arra azonban nem számít, hogy házvezetőnője (Onoria – Varga Csilla) igencsak tiltakozik az új vendég ellen; és arra sem, hogy házában megjelenik maga a vőlegény, hogy bocsánatot kérjen, sőt Grotti konzul is (Szabó Tibor m.v.), akinél a lány nevelőnőként dolgozott, és aki meg akarja cáfolni az újságban megjelenteket. A romantikusnak tűnő szerelmi öngyilkosságról kiderül, hogy minden, csak nem romantikus, és végül nem lehet tudni, hogy ki az, aki hazudik és ki az, aki igazat mond.

Pirandello ismét az emberi lélek mélységeinek feszegetésével, az emberi gyarlóságok derűs leleplezésével nyűgöz le bennünket. „Környezetünk nem hagyja, hogy a magunk egyensúlyát kialakítsuk – vélekedik a kilenc év után újra Kolozsváron rendező Bocsárdi László –, mert állandóan beleterpeszkedik, és megpróbálja szétfeszíteni. A környezetünkben élő emberek akarva-akaratlanul belénk-, a mi életünkbe hatolnak, és ha nem állunk biztosan a lábunkon – márpedig a pirandellói figurákra az jellemző, hogy nem állnak biztosan a lábukon –, akkor irányt vesztünk, még jobban elbizonytalanodunk.”
A bemutató előadás a színpadon felépített stúdiótérben tekinthető meg, szerdán, január 28-án este 7 órakor; további előadások februárban: 9-én, hétfőn, 23-án, hétfőn, és 28-án, szombaton este 8 órai kezdettel.

Válogatás az archívumból

  • Csókacsevetelő
    Csókacsevetelő
    Csókacsevetelő
    Csókacsevetelő
    Csókacsevetelő Temesvár Stúdió
    2004. május 21.
    Temesvár Stúdió
A Theater Online címlapjáról ajánljuk
  • Interjúk

    Nagyon jól esik, ha máshol is észreveszik a munkámat…

    mondja Szakács Györgyi, akivel a Katona József Színház kantinjában beszélgetünk. A helyszín két szempontból is fontos, egyfelől számtalan előadás sikeréhez járult hozzá jelmezeivel, másfelől Advent idején a rohanást oldani lehet egy órányi teázással.
    Lovas Ildikó
  • Művészek írták

    Frankenstein – avagy a modern Prométheusz

    Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.
    Szegő György
  • Centrál Színház

    Parádés szereposztással érkezik a Centrál Színházba A Macskalápon

    Új bemutatóval várja a nézőket március 13-án a Centrál Színház. A kortárs drámairodalom egyik királynője, Marina Carr legmeghatározóbb műve, A Macskalápon mai közegbe helyezett, sajátos humorú sorstragédia.
    Tamás Dorka
  • Interjúk

    Most legyek ebben is rendhagyó?!

    „A szakma engem a tenyerén hordoz, és ahol dolgoztam, mindig maximális bizalmat kaptam, ebből fakadóan kiváló munkákat és feladatokat” – fogalmaz Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai-díjas színművész.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    „Adják oda az életüket és vérüket azért az előadásért”

    „Én nem bújtam különböző figurák bőrébe, hanem gyermeki ártatlansággal – és mégis profizmussal – azt képzeltem, hogy az a karakter én vagyok” – mondja Béres Ilona. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész hét éve nem játszik színpadon, de a közönség ma is elragadtatással nézi a filmkockákon megőrzött alkotásait. Színes színházi pályafutásáról bezsélgettünk.
    Seres Gerda
  • Interjúk

    Volt egyszer egy Egyetemi Színpad… meg egy Universitas Együttes…

    meg Rock Színház….soroljam még? kérdezem Katona Imrét, aki színészként, dramaturgként, rendezőként és elméleti szakemberként a színpadi kísérletekre, az alternatív kezdeményezésekre tette fel az életét.
    Lovas Ildikó
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2026. - THEATER Online - theater.hu