Nagyon régen volt, hogy Romahonban, Hold herceg világa alatt, „hova nem jutsz, csak álmodban”, ott élt ezer gyeremekével Zorálió király és Luludia királyné.
Oly sokan voltak, hogy Romahon, az álmok birodalma már nem tudta befogadni őket.
Akkor Zorálió, a romák királya minden gyermekét elküldte a nagyvilágba, oda, ahova a szívük csak kívánta. Fuvaros, kézműves tudományuk hadd legyen az emberek hasznára, táncaikkal, énekeikkel hadd vidámítsák a föld népeit!
Így történt, hogy Averföldön Gundzsár királyfi beleszeretett a romák királyának legszebb leányába, a táncos lábú Zurinkába.
De nem nyugodhattak soká: a szerelmeseket üldözőbe vette Dzsungália, az ármányos boszorka. Réges rég Dzsungália eladta a szívét Ördög Apának, ezért Zorálió király kiátkozta őt Romahonból. A boszorka azt remélte hát, hogy Zurinkát üldözve visszatérhet az álmok földjére, és bosszút állhat a romák királyán.
Zorálió azonban legyőzte Dzsungáliát; Zurinkáék pedig a szivárvány hídján visszatértek a nagyvilágba, hogy örökké gondtalanul táncoljanak, énekeljenek, és hírét vigyék a holdfényes országnak, amely a szivárvánnyal határos.