Az iskola kényszer. Mindig is az volt, és mindörökre az is marad, és tanár és diák egyaránt éppen ennek a kényszernek köszönheti, hogy egyáltalán létezik. Mindig reméltem, hogy valaki belátja egyszer ezt, hogy egy szép napon levelet kapok egy volt diákomtól, hogy Klamm tanár úr, önnek igaza volt. És tudják, mi a vicc? Hogy sose kaptam ilyen levelet, egyet se. Mindegy, spongyát rá.

Kai Hensel 2002-ben Német Ifjúsági Színházi Díjjal elismert monodrámája egy tanár és egy osztály különös háborújának története. A tanulók levélben tudatják némettanárukkal, hogy őt tartják felelősnek az előző tanévben, az érettségi előtt öngyilkosságot elkövető iskolatársuk haláláért. Hadüzenetükben teljes ellenállást, igazi passzív rezisztenciát hirdetnek. Klamm tanár úr megpróbál a normális iskolai keretek között tovább tanítani, ám ebben az osztályban ez már nem lehetséges. Majd ő is meghirdeti saját háborúját, immár az egész iskola, valamennyi kollégája és az igazgató ellen. Abban reménykedik, hogy a diákokat ebben a furcsa háborúban maga mellé tudja állítani. Ők azonban továbbra is hallgatással válaszolnak egyre őrültebb megnyilatkozásaira. Jelenetről jelenetre foszlik le az elvárásoknak megfelelő viselkedés és modor hősünkről, aki végképp elveszítve a talajt lába alól, olyan tabukat is néven nevez, melyek az iskolai konvenciók alapjait kérdőjelezik meg.

Az osztálytermi színházi előadást Magyarországon elsőként a budapesti Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház mutatta be 2008-ban. A kamaszoknak szóló új, színházi műfaj iskolákban, osztálytermekben szembesíti a diákokat azokkal a sajátos problémákkal, melyekkel a mindennapi iskolai élet során találkoznak. Szórakoztatva, elgondolkoztatva segít fejleszteni a tizenévesek kommunikációs-, konfliktuskezelési és empatikus készségét. A darab sajátos dialógusa, melyben Klamm mondataira minden alkalommal a diákok némasága felel, akár a görög sorstragédiák, a főhős bukásával végződik.

Érzünk-e katarzist, vagy bármilyen elégtételt Klamm furcsa bocsánatkérését hallva? Vagy elnyeri, akár a legcsekélyebb mértékben is csodálatunkat riasztó őszintesége? Ezekre a kérdésekre az előadásokat követő beszélgetések során egymásnak kell megfelelniük az osztályteremben maradt diákoknak és tanároknak. A válaszok segítséget adhatnak mindnyájuknak a másik oldal, és saját helyzetük jobb megértéséhe