A tempus fugit-ban hét táncos állandó mozgásban lévő, folyékony egységet alkot. Belső összhangtól működtetve mindent felölelő hullámzást alkotnak. Egyetlen mozdulattá lekerekített tánc, mely pillanatok erejéig mégis engedi kibontakozni az egyént.

Semmi nem tart örökké – az idő folyását nem lehet megállítani. De tulajdonképpen hogyan is élünk benne?

Vajon a mindennapi életünk nyüzsgése már teljesen felőrölt bennünket? Kifulladt életünkkel ellentében, a tömeg egyetlen, élettel és szolidaritással teli izomhoz hasonlít. A tömeg és identitás, a hatalom és indulat az előadás központi jelenségei – a csoport mint mikrokozmosz, ami kiszabadít az elszigeteltség börtönéből és új erőket szabadít fel.