A zenei betéteket szlovák népdalok alkotják, amelyek többségét Bodonyi András gyűjtötte, de felcsendülnek dalok Bartók Béla gyűjtéséből is. „Több népdalnak ismert a szlovák és a magyar szövegváltozata is, amihez viszont nem találtunk magyar szöveget, azt magunk fordítottuk le” – árulta el Bodonyi András. Aki látta már a Csavar Színház valamelyik gyermek- vagy ifjúsági előadását, az tudja: interaktív előadásokról van szó. „Én inkább foglalkoztató előadásnak nevezném – fogalmazott Tamás. – Nem szabad semmit ráerőltetni a gyerekekre, viszont a színésznek kell olyan biztonságot teremtenie számukra a színpadon, hogy minden helyzetben jól érezzék magukat, ne váljon kínossá számukra a szituáció.” A gyerekközönség nagyon hálás tud lenni, ugyanakkor folyamatosan meg kell küzdeni a figyelméért. „Manapság, amikor a tévében közvetített mesék teli vannak akciójelenetekkel, szinte másodpercenként változik a kép, akkor bizony nagyon jónak kell lennünk, hogy lekössük a közönséget – tette hozzá Kiss Szilvia. – Főleg, ha különböző korosztályhoz tartozók foglalnak helyet a nézőtéren. Ebben sokat segít a humor, ami minden gyerekdarabunkban fellelhető.”

Az Ember díszletét Gál Tamásék maguk tervezték és készítették el. Ennek főleg anyagi okai vannak. Mivel későn írták ki a nemzeti kultúra támogatására vonatkozó pályázatot, önerőből kellett színpadra állítaniuk a mesét. „Nagyon bízunk benne, hogy pályázatunk sikeres lesz, és ha utólag is, de kapunk támogatást. Jó lenne, ha az itteni döntéshozó szervek is értékelnék azt a szakmai munkát, amelyet kis társulatunk az utóbbi években felvállalt, és amelyet több magyarországi elismerés is igazol.

A világ mesekincsének java részét azok a mesék alkotják, amelyek a férfi-nő kapcsolatról mondanak el nagyon lényeges, fontos üzeneteket. Felismerni és megszeretni  a másikat,aki egyszerre ugyanolyan mint mi, mégis annyira más, tisztelni a másik másságát nehéz feladat.  A mesék eltűnt korok bölcsességével megmutatják nekünk , hogy mindezt lehet jól is csinálni , noha ez még a mesehősöknek sem könnyű. A mesehős nem más, mint mintaadó személy, aki megmutatja nekünk a nehéz helyzetekből kivezető utat, a mesemotívumok pedig olyan képi szimbólumok, amelyek megdöbbentő erővel nyitnak meg előttünk addig ismeretlen, elgondolni sem mert lehetőségeket.

Két mesét dolgoztunk fel: egy szlovák (Aranyszálat fonó lány) illetve egy ráadás-meglepetés magyar ( A három kívánság)  népmesét, melyek segítségével rendkívül humoros megközelítésben mutatjuk be a férfi és nő közti állandó konfliktust, lélekfrissítő képet tárva a nézők elé, amelyek nemcsak a másik megértéséhez és elfogadásához segítik hozzá a nőt vagy férfit, hanem kapcsolatuk szebbé, jobbá tételéhez is, vagyis végső  soron a szerelem győzelméhez. Ennek első lépése, hogy a férfi megértse és elfogadja a nőt, a nő pedig értse és fogadja el a férfit. Még a mesék sem állítják, hogy ez könnyen megvalósítható!

Díszletes , kosztümös, zenés, táncos, interaktív előadás, mely kicsiknek vidámságot és jó kedvet csinál, nagyoknak pedig gyógyírként is szolgál : utat találni a másikhoz.