Jorge Luise Borges „Márk evangéliuma” című novellája kitűnően mutatja be az emberi butaság, illetve (hitbeli) befolyásolhatóság mélységeit és magasságait.

A történet krisztusi korban lévő főszereplője egy csonka család életébe kapcsolódik be. Maga az alapmű megmutatja milyen hatalmas lehet a szakadék az egyén és a közösség között értelmi és érzelmi szinten egyaránt. Szól a valóság és a képzelt világ párhuzamáról, a vak hitről, arról hogy hogyan válhat egy mester a tanítványai áldozatává…

Az előadás a szent és a profán ellentétén keresztül világít rá azokra a jellemváltozásokra, ami a hiten, befolyásolhatóságon, áldozathozatalon keresztül történhet meg az emberekben.