Bertolt Brecht emblematikus drámaíró, nemcsak a huszadik század, hanem a színház világtörténetének megkerülhetetlen filozófusa, epikus példázataival a színházművészet nevelő, figyelmeztető szerepét hangsúlyozta. A harmincéves háború eseményeit megidéző történetben Fierling Anna, a markotányosnő a svéd hadsereg oldalán vonul portékákkal megrakott kocsijával. Brechtnek csak ürügyként szolgál a XVII. század nagy vallásháborújának eseménysora, szimbolikus parabolájának középpontjában a második világháború áll, de állhatna bármely más háború is, hiszen a szerző magát az embert és az emberi viszonyok alakulását vizsgálja az értelmetlen küzdelemben, elítélve a háborút.

Brecht szavaival: „a nagy üzleteket a háborúban nem a kisemberek csinálják. A háború, amely az üzlet más eszközökkel való folytatása, megöli az emberi erényeket, még azokban is, akik rendelkeznek velük, ezért kell a háború ellen harcolni.” A túlélés különböző formái mutatkoznak meg ebben a mesteri példázatban. A túlélést, mint életvitelt vállaló Kurázsi mamával és a kocsiját húzó gyermekeivel minden megtörténik, ami megtörténhet a „szent célért” folyó harminc éves öldöklésben. De a háború soha nem ér véget, ellenkezőleg: a béke az, ami meg-megszakítja a világtörténelemben folytonosan jelen levő hadakozást. Az élettel együtt jár a halál, a halál elfogadásával lehet folytatni az életet.