Bulgakov bemutató Debrecenben
Bulgakov: Molière Eperjes Károly a Csokonai Színház színpadán
Debrecenben a Csokonai Szíínházban Eperjes Károly főszereplésével, Vidnyánszky Attila rendezésében láthatja a közönség Mihail Bulgakov önéletrajzi ihletésű darabját a Veszprémi Petőfi Színház vendégjátékában.
Debrecenben a Csokonai Szíínházban január 8-án Eperjes Károly főszereplésével, Vidnyánszky Attila rendezésében láthatja a közönség Mihail Bulgakov önéletrajzi ihletésű darabját a Veszprémi Petőfi Színház vendégjátékában.
Színház a színházban, nevetéssel, fanyar, ironikus és komor pillanatokkal, amikor szembesülhetünk a művészet és hatalom erejével, párharcával. Bulgakov Moliére című darabja az abszolút hatalom és a költő végsőkig kiélezett konfliktusát, az önmagát minden áron megőrizni kívánó ember és művész lelki gyötrődését mutatja be, amelyben az abszolutizmussal szembeni párharc a művész számára elveszett játszma. Értelmiségi kritika Bulgakovtól a mának is.
"Egész életemben csúsztam-másztam a lába előtt, és csak arra gondoltam: ne taposson el. És most mégiscsak eltiport. Zsarnok! És miért? Ma reggel megkérdeztem tőle - miért? Nem értem... Azt mondtam neki: én, felség, gyűlölöm az ilyen eljárást, és tiltakozom. Engem ez sért, felség. Engedje meg... vagy nem eleget hízelegtem talán? Vagy nem eleget csúsztam-másztam? Felség, hol talál még olyan talpnyalót, mint Moliere?... De miért is tettem mindezt? Gyűlölöm a királyi zsarnokságot! "Mit kellene még tennem, hogy bebizonyítsam, hogy féreg vagyok? De, felség, én író vagyok, én gondolkozom, vegye tudomásul, hogy én tiltakozom."
Színház a színházban, nevetéssel, fanyar, ironikus és komor pillanatokkal, amikor szembesülhetünk a művészet és hatalom erejével, párharcával. Bulgakov Moliére című darabja az abszolút hatalom és a költő végsőkig kiélezett konfliktusát, az önmagát minden áron megőrizni kívánó ember és művész lelki gyötrődését mutatja be, amelyben az abszolutizmussal szembeni párharc a művész számára elveszett játszma. Értelmiségi kritika Bulgakovtól a mának is.
"Egész életemben csúsztam-másztam a lába előtt, és csak arra gondoltam: ne taposson el. És most mégiscsak eltiport. Zsarnok! És miért? Ma reggel megkérdeztem tőle - miért? Nem értem... Azt mondtam neki: én, felség, gyűlölöm az ilyen eljárást, és tiltakozom. Engem ez sért, felség. Engedje meg... vagy nem eleget hízelegtem talán? Vagy nem eleget csúsztam-másztam? Felség, hol talál még olyan talpnyalót, mint Moliere?... De miért is tettem mindezt? Gyűlölöm a királyi zsarnokságot! "Mit kellene még tennem, hogy bebizonyítsam, hogy féreg vagyok? De, felség, én író vagyok, én gondolkozom, vegye tudomásul, hogy én tiltakozom."
