Az Erdélyi Vándorszínház a polgári színjátszás előtti színházi műfajokból dolgozik. A halál és a bohóc című előadás egyszerre alkalmazza a klasszikus commedia dell’arte elemeit és a középkori misztériumjátékok haláltánc-motívumait.

Az Erdélyi Vándorszínház a polgári színjátszás előtti színházi műfajokból dolgozik. A halál és a bohóc című előadás egyszerre alkalmazza a klasszikus commedia dell'arte elemeit és a középkori misztériumjátékok haláltánc-motívumait.

„Üdvözlégy, Lényaló Csőcselék!

Ti Szájtáti Lődörgők!

Bámész Gubbasztók!

Közületek ki gondolta már

végig az életét?

Miért volt a földön,

s mi a végzete?

Mi lesz, ha a rögös földből följön

érte a Halál sárga csontkeze?

Te ott?, te halszemű koma?

És te, kisfejű, csupa-toka cimbora?

A teringettét!

Na ugye!

Senki se.

Ostobáim!

Épeszű bolondok!

Ide hallgassatok,

olyan mesét mondok,

amiből megtudhatjátok,

hogy a halál kapujából visszanézve,

mennyit ér az ember élete.

Az ifjú bán, Gerson úrfi szerelmét,

a vajda árvalányát, Titínát siratja,

akit tömlöcbe zárt a trónbitorló lator,

Lord Kakumér, s Gersonnak azt hazudta,

hogy sírba vitte a szüzet a szerelmi bánat.

Gerson úrfi meghibban, s meg akar halni!

Jön is Siralgó, a Kaszás Halál,

de ő Kakumért hivatott learatni,

így nem tudnak dűlőre jutni.

Kakumér eközben

ágyba akarja hurcolni a lányt,

hogy a bűnös kéjelgésben,

varázslat által kicselezze a Halált,

s örökké éljen.

Vadul kergetik hát egymást,

özön a gond, nagy a fejetlenség,

s ha ez nektek még nem elég,

nézzétek végig a darabot, s megtudjátok,

hogy utoléri-e őket a vég!

De ne csak előre,

hanem magatokba is nézzetek,

és figyeljétek meg,

hogy mások halálán

miként nevettek!"