Ó, Erik! Ahány nő, annyi Erik. Vagyis ahány Erik, annyi nő. A kis fruska, akiből kibújik a kardfogú tigris. A bájosan elszánt leány, akiből szigorú és kérlelhetetlen feleség lesz. A felolvasás után az íróhoz csapodó rajongó – akiről kiderül, hogy nem szeret olvasni, és nem érdekli más, csupán a… Az anyai barátnő, aki nem hagyja magát másodszor is elcsábítani. A másik, aki ragaszkodik a titkaihoz. A sokadik, akivel a szakítás kínját és gyönyörét kóstolgatja Erik, a nők ismerője. Schnitzler leleménye egy mulatságos és önironikus alterego megalkotása, Anatolé, barátjával, a fegyverhordozó Max-szal. Nőtipusai a régi Bécs közismert alakjai. Erik viszont egy mindenestül mai férfi, Budapesten él, 2005-ben, gondjai a mi gondjaink, örömei a mi örömeink. Erik – divatos szóval élve – szingli, védi a magányát, amíg bírja szuflával. A nők pedig jönnek. Egyik a másik után. Amíg egy szép napon…