A biorobot olyan nő vagy férfi, együtt vagy külön-külön, aki örökölt automatizmusaival, a globális trendek nyomásával és szűk erdélyi társadalmunk elvárásaival vív meg nap, mint nap. A biorobotok ott ülnek a nagycsaládi összejöveteleken, anyák napi iskolai szerepléseken, érettségi találkozón, konditerembe és jógaórára járnak, hogy formában tartsák magukat, töltött káposztával vagy internetes bio-vegán-paleo receptekkel bajlódnak a konyhában, családostól járnak ifjúkoruk rocklegendáinak koncertjére, a szomszéddal pletykálnak a blokk sarkánál és mindenről van véleményük.

Van, aki folyamatosan keresi önmagát; van, aki lázad, és nem köt kötényt főzéskor; van, aki alkalmazkodik, napi nyolc órában dolgozik, eteti a családot, és stresszel, de csak annyira, amennyire még egészséges.

Élethelyzeteik viszont valamennyiünk számára ismerősek, sőt, olyannyira beépültek az életünkbe, hogy talán már észre sem vesszük őket. Pedig jót nevethetnénk rajtuk, hacsak nem szorul el közben a torkunk.

Botházi Mária rövid tárcái színpadi monológokként is megállják a helyüket. Bartha Boróka és Tamás Boglár előadásában egybefűzve pedig olyan mintát rajzolnak ki, amelyben bármelyikünk ráismerhet saját életére.