A gyerekeknek szóló mesejáték a Szamár a torony tetején címet viseli. Szerzője Zalán Tibor, magyarországi író, dramaturg, aki a budapesti Stúdió K Színház felkérésére írta Marc Chagall képeinek hangulatából, látványvilágából inspirálódó darabját.

A történet egy kisfiúról szól, aki korán elveszíti édesanyját, így a nagyapónak kell válaszolnia a kisgyerek furcsa kérdéseire. Boldizsár, a nyughatatlan kisfiú, nekivág a nagyvilágnak, hogy megkeresse édesanyját, aki Nagyapó meséje szerint felköltözött a távoli Holdra.

Az úton elkíséri hűséges, bölcs szamara, Zebulond, aki kalandjaik során megannyi sikertelen próbálkozás ellenére is, minden alkalommal igyekszik segíteni földtől elrugaszkodott gazdáján. Kalandozásaik kísérője, bűvölője a telihold is. Végül megérkeznek Párizsba, az Eiffel-toronyhoz, hiszen nagyapó azt mondta, a Hold ott lakik a torony tetején…

Dézsi Szilárd, az előadás rendezője, úgy jellemezte a mesét, mint egy álom és valóság közti lebegést. A különböző stációk, szereplők alakjaiban pedig valamelyest a Chagall-képekről ismert helyszínek, figurák köszönnek vissza: cirkusz, kakas, nyúl, szénaboglya, lidérces táj, Párizs.

Boldizsár, a nyughatatlan kisfiú nekivág a nagyvilágnak, hogy megkeresse édesanyját, aki Nagyapó meséje szerint, felköltözött a távoli Holdra. Az úton elkíséri hűséges, bölcs szamara, Zebulond, aki kalandjuk során megannyi sikertelen próbálkozás ellenére is, minden alkalommal igyekszik megmenteni a földtől elrugaszkodott gazdáját. Hosszú kalandos út vár rájuk, ahogy Nagyapó meséli: „Messze van háza a Holdnak, előbb idegen városok fényei ostromolnak, azután szénaboglya, majd egy kút, elveszejtő lápon keresztül visz az út, benne sok-sok lidérc lakik, folyó felett híd, a túlpart messzeségbe veszik, mögötte nagyváros, város tornyán a hold fészkel, na, mármost, onnan indul útra, fel a magas égbe éjjel, s a magasból ki tudja… vissza a hajnali kékbe… A Marc Chagall képeinek ihletéséből készült bábelőadás ősbemutatója a budapesti Stúdió K Színházban volt.