A bemutatóhoz közeledve rendhagyó próbafolyamatot tudhat maga mögött a Figura. Az előadás egyedi kísérlet, mely zene és színészi játék elegyítésével keresi azt a színházi nyelvet, melyen Shakespeare darabja a mai kor közönsége számára is érvényesen tud megszólalni. Ennek a kísérletnek kulcsfontosságú szereplője a produkcióban részt vevő három zenész: Marian Cîtu sound-designer, Kelemen István hegedűs és Csibi Szabolcs népzenész.



A Szentivánéji álom egyfajta koprodukcióként is felfogható, hiszen a Figura társulata ez alkalomból Balogh Attila alkotócsapatával bővült. A fiatal rendező köré szerveződő, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem mesteri első éves színészhallgatóiból álló csapat eddig több közös munkát is tudhat maga mögött. Egy nyári workshop (a 2012 nyarán Zabolán bemutatott Boldogtalanok), valamint az elmúlt évadban Kézdivásárhelyen színre vitt Bugrisok után a Szentivánéji álom a csapat harmadik közös bemutatója.



Balogh Attila Románia egyik legfiatalabb rendezője, aki jelenleg a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának rendezője. Első kőszínházi előadását (a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban színre vitt Trakhiszi nőket) 2012-ben UNITER debütdíjra jelölték.



Fenséges és örök érvényű téma a szerelem, minden kor és kultúra művészetének egyik kimeríthetetlen témája. Kihívás a közhelyek elkerülésével beszélni róla. Shakespeare klasszikusa, a Szentivánéji álom, egy azóta elfeledett hercegi pár menyegzőjére íródott: minden szavával szerelmet keres, teremt, szüntet. Abban a sajátos univerzumban, amit egy képzelt Athén képzelt falain túli képzelt erdő jelent, az érezni tudás vágya szab új törvényeket. A Benedek Zsolt dramaturg fordításában és átdolgozásában színre vitt szöveg Shakespeare darabjának mágikusságát keresi: azt a nyelvet, mely külön-külön sajátja szerelmeseknek, mesterembereknek és az erdő tündéreinek, és amibe újra meg újra bekapcsolódhat az hangzásvilág, melyet élő és elektronikusan generált hangok hoznak létre.