Gyergyószentmiklóson a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata május 18-án, hétfőn 19 órától Gyergyószentmiklóson, a Figura Stúdió Színház vendégeként mutatja be Gogol: A REVIZOR című komédiáját.
A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata május 18-án, hétfőn 19 órától Gyergyószentmiklóson, a Figura Stúdió Színház vendégeként mutatja be Gogol: A REVIZOR című komédiáját.
A vidéki város polgármestere levélben értesül arról, hogy titkos utasítással, inkognitóban, revizor érkezik a városba. Az összehívott tisztségviselők riadalmát már csak fokozni tudja a következő hír, miszerint egy ismeretlen fiatalember szállt meg az egyik fogadóban. Veszélyben tehát a rend - az a rend ami a megvesztegetések, a kölcsönös szolgálatok, megalkuvások, sikkasztások által, fáradságos munka révén, már oly régen felépítettek.
A revizor 1836-os premierje heves tiltakozást váltott ki hivatalos körökből, minek hatására Gogol emigrált, ettől függetlenül - vagy tán éppen ezért - ez a mű garantált siker ma is. Gogol komédiáját immár bõ másfél évszázada újra és újra nagy sikerrel mutatják be a világ színpadain. A siker titka az, hogy ez a kisváros és ezek az egyszerre minden hájjal megkent és emberien gyarló figurák nem csak a 19. században és nem csak Oroszországban léteztek, hanem azóta is gyakran föltünedeznek, nálunk is, máshol is. A komédia egy pontján a polgármester azt üvölti a közönségnek: „Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!” S amikor ezt üvölti Dobos, mint polgármester, és a lapokat, a firkászokat kezdi csepülni, amiért majd megírják a szégyenét, nagyon hasonlít egy olyan mai országos vezetõre, aki szintén a sajtón veri el a port, ha a szokásosnál is nagyobbat bakizik. Nem az a baj, hogy a szégyen megesett, hanem az, hogy kitudódik. Kitudódik, hogy Hlesztakov nem revizor, hogy nem veszi el a polgármester lányát, hanem eltûnt a nagy orosz sztyeppén, és soha nem tér vissza.
Figura Stúdió Színház
A vidéki város polgármestere levélben értesül arról, hogy titkos utasítással, inkognitóban, revizor érkezik a városba. Az összehívott tisztségviselők riadalmát már csak fokozni tudja a következő hír, miszerint egy ismeretlen fiatalember szállt meg az egyik fogadóban. Veszélyben tehát a rend - az a rend ami a megvesztegetések, a kölcsönös szolgálatok, megalkuvások, sikkasztások által, fáradságos munka révén, már oly régen felépítettek.
A revizor 1836-os premierje heves tiltakozást váltott ki hivatalos körökből, minek hatására Gogol emigrált, ettől függetlenül - vagy tán éppen ezért - ez a mű garantált siker ma is. Gogol komédiáját immár bõ másfél évszázada újra és újra nagy sikerrel mutatják be a világ színpadain. A siker titka az, hogy ez a kisváros és ezek az egyszerre minden hájjal megkent és emberien gyarló figurák nem csak a 19. században és nem csak Oroszországban léteztek, hanem azóta is gyakran föltünedeznek, nálunk is, máshol is. A komédia egy pontján a polgármester azt üvölti a közönségnek: „Mit röhögtök? Magatokon röhögtök!” S amikor ezt üvölti Dobos, mint polgármester, és a lapokat, a firkászokat kezdi csepülni, amiért majd megírják a szégyenét, nagyon hasonlít egy olyan mai országos vezetõre, aki szintén a sajtón veri el a port, ha a szokásosnál is nagyobbat bakizik. Nem az a baj, hogy a szégyen megesett, hanem az, hogy kitudódik. Kitudódik, hogy Hlesztakov nem revizor, hogy nem veszi el a polgármester lányát, hanem eltûnt a nagy orosz sztyeppén, és soha nem tér vissza.