– A darab egyik főszereplője, a Kossuth- díjas színész, a Nemzeti Színház vezető művésze, Blaskó Péter. Őt kérdeztük. Milyen élményei fűződnek a városhoz, és a Várszínházhoz? Melyek voltak az emlékezetes szerepei?
– Engem tulajdonképpen a Várszínház ismertetett meg a várossal, Gyulával. Ugyanis amikor legelőször meghívtak játszani, akkor az ott-tartózkodásom alatt feltérképeztem a várost és a környékét, és akkor tapasztaltam meg, hogy micsoda nagyszerű vidék is ez. Ez úgy hiszem, még 1978-ban volt, amikor Gobby Fehér Gyula: A budaiak szabadsága című darabban játszhattam el a főszerepet. Később ez folytatódott Tamási Áron: Énekes madár című művével, amelyet Csiszár Imre rendezett. Volt egy nagyon jelentős dolog az én egész színészéletemben, amely a Várszínházhoz szorosan kötődik, ugyanis a Bocsárdi László által megrendezett Titus Andronicusnak 2003-ban Gyulán volt a premierje. Ez a darab nagyon sikeres lett és később a címszerepért, amelyet én alakítottam, megkaptam a Gábor Miklós-díjat. Emlékezetes még számomra az a nagyon izgalmas előadás, amelyet Vidnyánszky Attilával csináltunk ott. A címe, ha jól emlékszem, Shakespeare-koszorúi volt és nagyon érdekes volt a megvalósítása, ugyanis egyszerre két helyszínen játszódott párhuzamosan az első két felvonás, majd az első szünetben a két helyszín közönsége kicserélődött, és végül a Tószínpadon ért véget a darab a harmadik felvonással. Ami a várost illeti, mindig nagy öröm volt oda leköltözni, és kiszakadni a fővárosi nyüzsgésből, mivel Gyulán egy kis nyugalmat talált az ember. Ezen a helyen az embernek lehetősége nyílt, hogy csak egy dologra, a feladatára tudjon koncentrálni. Időnként kijutottunk a gyönyörű szép strandra is, ahol a szövegtanulás is könnyebben ment. Minden évben szerettem tehát ott lenni, és mindig föltöltődtem Gyulán, és örülök annak, hogy a város életének a részévé vált az évente megrendezésre kerülő nyári várszínházi évad.

– Székely János: Mórok cím darabjában az Ön formálja meg Achmed sejk alakját, aki levonja a övetkeztetéseket a mű végén. Ön szerint, a ma emberének mit mondhat ez a mű?
– Ez a darab arról szól, hogy a szórványtársadalmaknak milyen lehetőségei vannak. Az egyik lehetőségük, hogy elmenekülnek külföldre, a másik, hogy asszimilálódnak a nagyobb, az erősebb államba, illetve a harmadik az, hogy elpusztulnak. Ezeket a magatartásformákat dolgozza fel Székely János darabja. Achmed sejk, aki ezek közül a legutolsó lehetőséget választja, azaz kimondja a saját igazságát és kivégeztetik. Ha úgy tetszik, a Mórok című darab egy nagyon érdekes erkölcsi példázat a ma emberének, ugyanúgy, mint például Madách Imre: Mózes című alkotása, amely szintén a isebbségnek a megmaradásért való harcát mutatja be az erősebb és igazságtalan ellenféllel szemben.
– Köszönöm az interjút és nagy n sok szeretettel várjuk ezt a darabot!