Ki ne emlékezne az ismert népmese kiskakasának refrénszerűen ismétlődő követelésére: „Kukurikú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom!” A történet alapmotívumait felhasználva született meg Greifenstein János zenés-táncos mesejátéka, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, amelyet március 13-án mutatott be a Békéscsabi Jókai Színház Komáromi Anett, Czitor Attila és Vadász Gábor főszereplésével.

Egy varázslatos elemekkel átszőtt történet, amelyen nemzedékek nőttek fel… A kiskakas csodás képességekkel és kiapadhatatlan furfanggal jár túl a török császár eszén. Greifenstein János mesejátéka egy izgalmas, rengeteg humorral és tánccal átszőtt történet, amelyhez az író-rendező maga szerezte a dalokat is. Arany László népmese-gyűjteményének legismertebb - és talán legnépszerűbb - darabja A kiskakas gyémánt félkrajcárja. Ebben a mesében a gazdagság ütközik meg a szegénységgel, a birodalom a magányos hőssel, a féktelen mohóság az igazságérzettel. A varázslatos elemekkel átszőtt történetben a szemétdombon kapirgáló egyszerű kiskakasból igazi meghaló-feltámadó hős lesz. Ez a történet nagyszerű alapanyag a drámai feldolgozáshoz, szinte színpadra kívánkozik, és emellett kiváló alapot ad a nevelői munkához is. Olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek izgalmasak és fontosak a gyerekek számára. Ebben a színpadi műben olyan elemek is plasztikusan megjelennek, amelyek az eredeti mese szikár megfogalmazásában nincsenek kidomborítva. A török hódoltság, az idegen uralkodó, aki nem érti jól a magyar nyelvet, sok kedves és humoros ötletet adott nekünk. Az előadás gazdag zenei világa egyszerre idézi fel a számunkra egzotikus keleti dallamokat, a hangszerek között a fő motívumokat a magyar zenéből ismert cimbalom játssza, és megjelennek különleges ütő- és pengetős hangszerek is.

A darab koreográfiái egyensúlyoznak a rajz- és burleszkfilmek, valamint a színpadi táncok világa között. Tűzőrzők, vízmerítő, katonák, mézcsorgatók – a szultánság apraja-nagyja megmozdul, táncra perdül a dübörgő dallamos zenékre. Egy vidám és szórakoztató darab, amely a gyermekek mellett a felnőtt nézők szívébe is garantáltan belopja magát.

Az előadás ötféle virágfigurája és négy szolgakaraktere fejdíszének, sminkjének, jelmez- és egyéb kiegészítőinek megtervezésére írt ki pályázatot 2011 novemberében a Jókai Színház, amelyre a Képzőművészeti Egyetem nyolc másodéves hallgatója adta be munkáját. A legjobbak alkotásai az előadásba is bekerültek: Csuzda Kitti tervei szerint a vízhordók, tűzőrzők, mézcsorgatók és a katonák, míg Márton Péter munkái alapján a virágok fejdíszét készítették el a diákok egy háromnapos workshop keretein belül. Az első négy helyezett munkáiból kiállítást is rendezett a Jókai Színház.

Az előadásra érkező gyermekeknek egy több főből álló stáb varázsol kakastaréjt az aulában, aki pedig már kakastaréjjal érkezik az előadásra, azt egy műsorfüzettel lepi meg színházunk.