Irgács kocsmájának vendégein egyik pillanatban nevetünk, a következőben már nagyon is értjük, miért nem tudnak szabadulni abból az életből, amelyben élnek. Szinte mindannyian máshová vágynak. Bece Portugáliába készül, Masni másféle jövőről álmodik, a többieknek is megvan a maguk elképzelése arról, hogyan lehetne jobb. Csakhogy Irgácson könnyebb beszélni az indulásról, mint valóban elindulni.

Egressy Zoltán 1997-ben, a rendszerváltás utáni, egyszerre reményekkel és széteséssel teli időszakban írta a darabot. A békéscsabai olvasópróbán úgy idézte fel: olyan helyet keresett, ahol az indulatok és az emberi helyzetek természetesen sűrűsödhetnek össze. Így lett a történet helyszíne egy falusi kocsma. A szerelmi háromszög mellett már a kezdetektől fontos motívum volt az elvágyódás és a félbetört álmok sora.

A darab ősbemutatóját 1998-ban tartották Budapesten, és az előadás ritka sikertörténetté vált: húsz éven át maradt műsoron, összesen 423 alkalommal játszották. A Portugál népszerűsége korántsem maradt fővárosi jelenség. Szegeden, Győrben és Miskolcon is hosszú ideig volt repertoáron, külföldön ugyancsak komoly szériákat ért meg. Egressy Zoltán egy későbbi interjúban arra is emlékeztetett: tudomása szerint sehol nem azért került le műsorról, mert elfogyott volna a nézői érdeklődés. A történetből 2000-ben film is készült.

Ez a hosszú és sokfelé igazolt siker azért is fontos előzménye a békéscsabai bemutatónak, mert a Portugál nyelve nem finomkodik. Szókimondó, helyenként nyers, ahogyan azok az emberek is, akiket Egressy megmutat. A beszédmód szervesen hozzátartozik a figurákhoz és a világhoz, amelyben élnek – éppúgy, mint a kocsma, a fröccs vagy a céllövölde. A darab több évtizedes színpadi élete azt mutatja, hogy mindez nem távolította el a nézőket.

Tege Antal rendezésében az válik hangsúlyossá, miért ismerünk rá közel harminc évvel később is ilyen könnyen Irgács lakóira. A rendező szerint nem a szereplők élethelyzetét kell kinevetni: a humor a szövegből és a szituációkból fakad. Masni és Bece vágyakozásában van valami csehovi. Elképzelnek maguknak egy másik életet, kapaszkodnak a reménybe, mégis újra és újra ugyanoda jutnak vissza. Szeretnének változtatni, de képtelenek megtenni azt a lépést, amely kimozdíthatná őket.

Tege Antal szerint az elvágyódást és a reménytelenséget komolyan kell játszani – úgy, hogy közben nevessen a közönség. Egressy Zoltán egy korábbi interjúban ugyanerre a kettősségre utalt: „A Portugál, itt jegyzem meg, árnyaltabb és szomorúbb darab annál, mint amilyen előadások szoktak születni belőle.”

Mindenkinek megvan a maga Portugáliája. A kérdés az, elindul-e valaha felé.

A próbafolyamat már a kezdetén kilépett a megszokott színházi keretek közül. A társulat augusztusban a békéscsabai Kossuth téri SÖR/IPAR-ban tartotta a sajtónyilvános olvasópróbát, amelyen Egressy Zoltán is jelen volt. A helyszín közel hozta azt a világot, amelyből a történet kinő: a kocsmát mint találkozóhelyet, menedéket és az egy helyben maradás terét.

A szerző a békéscsabai bemutatóról is beszélt: „Számomra mindenképp megtiszteltetés, hogy most Békéscsabán is részesül ebből a színházi közönség.” Hozzátette: kíváncsian várja, mit visz majd magával a Portugálból a csabai közönség.

Vacsi Dávid díszlete ezt a világot teremti meg a színpadon. Kopott felületek, műanyag székek, kockás abroszok, pult és régi zenegép rajzolják ki Irgács hétköznapi valóságát, amely éppen természetességében válik groteszkké. A kocsma mellett megjelenik a vurstli, a céllövölde és a strand is. Kiss Kata jelmezei tovább árnyalják a figurákat: a ruhák társadalmi helyzetükről, életmódjukról és önképükről is mesélnek.

A Portugál választása a Jókai Színház új vezetésének művészi gondolkodását is jelzi. A közönség megszólítása és a művészi igény nem egymás alternatívája: az évadban olyan, erős színészi jelenlétre épülő művek kerülnek egymás mellé, amelyek különböző színházi nyelveken, de mai kérdésekről beszélnek. Ezt az ívet folytatja többek között a Mizantróp, a Sok hűhó semmiért és az Übü király is. Klasszikus és kortárs művek találkoznak tehát az évadban, de a szándék közös: olyan előadások szülessenek, amelyekhez a néző kapcsolódni tud, és amelyek a színházból kilépve sem engedik el azonnal.

A Portugál jó példa erre. Humorral beszél döntésekről, elszalasztott lehetőségekről és arról, milyen könnyű egy másik életről álmodni – és milyen nehéz valóban változtatni a sajátunkon.

Egressy Zoltán Portugál című tragikomédiájának bemutatója 2026. szeptember 25-én, pénteken 19 órakor lesz a Békéscsabai Jókai Színház Kamaraszínházában.

Szereposztás:

Bece – Czitor Attila

Masni – Papp Barbara

Kocsmáros – Csurulya Csongor

Retek – Gerner Csaba

Pap – Beszterczey Attila

Csipesz – Csomós Lajos Jászai Mari-díjas

Asszony – Komáromi Anett / Fehér Tímea

Sátán – Szabó Lajos

Feleség – Liszi Melinda

Rendező: Tege Antal