Darvasi László Madárhegy című drámája egy könyvtárszobában játszódik. A darabban megforduló szereplők itt élnek, ez az otthonuk. Darabunk Gonzó lányával kezdődik, aki nem tudja, miért került ide és, hogy miért van itt. Édesapját keresi, akit Gonzónak hívnak és ennek a szeméttelepnek a főnöke és édesanyjának akar levelet írni, aki Gonzó feleségének hívnak. A telep rendszeres vendége egy postás is, aki állítólag már ezer éves és hol kézbesíti a feladott leveleket, hol pedig nem, attól függően, hogy neki melyik tetszik. Felbukkan egy különös alak is, aki madárijesztőnek mondja magát és az a feladata, hogy távol tartsa a „madarakat” a teleptől. A postás és a madárijesztő szépen lassan világosítja fel Gonzó lányát, hogy miért van itt, hogy ki Mr. Külföld Elvtárs és felesége, és, hogy miért van veszélyben a szeméttelep, és hogy mi a tét. Az események előrehaladtával a szemünk láttára nő fel Gonzó lánya, s ahogy cseperedik, úgy múlik el belőle a gyermeki naivság, kíváncsiság míg végül olyanná nem válik, mint a körülmények