A 2005/2006-os évad első bemutatója ez a sikeres és a magyarországi színházakban gyakran játszott musical. Kipling klasszikusnak számító művét vette alapul a szövegíró Békés Pál, tűzdelte meg Geszti Péter a magyar nyelvből adódó szójátékok fantasztikus variációival és adott mindehhez zenei élményt a zeneszerző, Dés László. A darab ősbemutatója 1996. január 20-án volt a budapesti Pesti Színházban Hegedűs D. Géza rendezésében és Imre Zoltán koreográfiájával. 2004. szeptember 27-én tartották ugyanott „A dzsungel könyve” ötszázadik előadását. A váci utcai teátrum történetében soha egyetlen produkció nem ért még meg ilyen magas előadásszámot...
A kassai Thália Színház Dankó Pistájának alkotógárdája, Moravetz Leventével az élen, újból Kassán telepszik le vagy két hónapra, hogy segítségükkel színpadra kerülhessen a „mű”. A Thália szereplőgárdája a kassai iskolák fiataljaival egészül ki, így vélhetően új tehetségek is teret kapnak a színpadon.
Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról - vagyis mindarról, ami egy \"kölyökkel\" megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.
Békés Pál A dzsungel könyvéről
Amikor Hegedűs D. Géza felkért rá, hogy írjak darabot Kipling művéből, engem elsősorban az foglalkoztatott, hogy érvényes színpadi formában vissza tudjam adni A dzsungel könyve számomra leghátborzongatóbb elemét. Azt, ahogyan Maugli beilleszkedik a dzsungel világába, majd fogadott testvérei, a szioni farkasok ellene fordulnak és kitaszítják. Ahogyan Maugli, a dzsungel fia egyszeriben idegenné válik saját hazájában, és egyszerre csak rásütik: \"idegen\". Hiszen mégiscsak ember. Szívbemarkoló pillanat, melyet csak az eredeti könyv tartalmaz - egészen pontosan: erről szól - az átdolgozások pedig rendszerint elfeledkeznek róla. És amikor a dzsungelből menekülő Maugli az emberek világában igyekszik új otthont találni, szinte szóról szóra megismétlődik a történet: a kezdeti befogadást újabb kitaszítás követi, és ismét az orra alá dörgölik: \"idegen\". Hiszen mégiscsak a dzsungel nevelte.
Számomra erről szól a Dzsungel könyve: befogadásról, kitaszításról, otthonkeresésről - a nagy kérdésekről.
Dés László A dzsungel könyvéről
Mielőtt leültem a zongorához, egy nagyon lényeges dologban kellett döntést hoznom: milyen legyen a musical zenei világa? Etnikus? Netán indiai? Vagy mint az úgynevezett rockoperáké: teátrális, klasszicizáló, romantikus? Brrr! Miután a szövegkönyv írása közben azt gondoltuk: a történet bárhol játszódhat, bármely dzsungelben, ad absurdum még egy város dzsungelében is, úgy döntöttem: szabad a vásár. Minden esetben a szereplők karakteréből, \"emberi\", illetve fizikai tulajdonságaiból indultam ki. Így lett Sir Kán demagóg, vért követelő dala rockkos; a cégüket reklámozó temetkezési vállalkozó dögkeselyűk száma a showbusiness világát idéző; a sziszegve kígyózó \"tömeggyilkos\" Ká zenéje keleties beütésű, de egyre fenyegetőbbé váló stb. Ezért aztán A dzsungel könyve zenei világa kétségtelenül eklektikus, ami reményeim szerint nem azt jelenti, hogy zavaros.
Geszti Péter A dzsungel könyvéről
És lőn. Dés Laci (akkor még csak Dés úr) hívott fel, akit gyerekei tuszkoltak el hadari bandánk koncertjére, s aki - mivel mi még nem ismertük egymást -, nagyon bátornak volt mondható, hogy egy magamfajta rövidnadrágos, baseball sapkás, láncos kölyköt választott. (Szerény hasonlattal élve: Mikor jutna Webbernek eszébe Eminemmel musicalt írni?)
Bevallom, A dzsungel könyve gyermekkoromban nem tartozott a kedvenceim közé - szerintem nem is az eredeti került a kezembe -, de felnőttként(?) magával ragadott a belőle áradó mitikus erejű szépség. Farkaséhesen vetettem magam a munkába, és először a Békés Pál által már többször átírt szövegkönyv bizonyos részeit kaptam meg kiegészítésre, stilizálásra. Így kezdett Balu versben beszélni, és így vált a makimakogás teljes rendszerré.

A kassai Thália Színház új évadának 2005. október 27-ére tervezett első bemutatója minden korosztálynak felhőtlen szórakozást ígér.