Az évad második bemutatója egy megkerülhetetlen magyar klasszikus lesz - Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendája. Érdekessége az előadásnak, hogy a közismert és közkedvelt magyar színdarabot egy kiváló szlovák rendező Ľubomír Vajdička állítja színpadra, akit a Thália Színház több művésze is mesterének tekint. Vajdička a 2012/2013-as évadban már rendezett a színházban, Yasmina Reza „Művészet” című komédiája volt számára az első magyar nyelvű munkája. Rendezői stílusának alapja a pontos szövegértelmezés, a drámai anyag alázatos kezelése, egyfajta hűvös, bölcs elegancia, a határozott színészvezetés. A Liliom érzékeny, érzelemgazdag története a századforduló Budapestjére vezet el, balladai hangvételű, keserédes alkotásról van szó. A Városligetben induló eseményeken keresztül egy vagány hintáslegény és egy szelíd, hűséges cselédlány szerelme bomlik ki a közönség szeme előtt. Megelevenedik a kor nagyvárosi atmoszférája, a külvárosi nyüzsgés, a vurstli, a kabarék világa. Szentimentalizmus és gúnyos szarkazmus keveredik a helyzetekben. Liliom és Julika egymásra találtak egy varázslatos ligeti éjszakán, amikor mindketten a másik miatt fellázadtak és szembeszálltak a világgal, egymásra találtak, de talán mégsem egymásnak valóak. Mindketten büszkék és vágyakozók, de Liliom kalandokat akar, pezsgést és jólétet, sikert, pénzt, csillogást, addig Julika megelégszik azzal, amit a kopott mindennapok kínálnak és hajlandó felfedezni a boldogságot szerényebb körülmények között is. Liliom nyughatatlan szeretnivaló szélhámos, Julika okos, tiszta, méltóságteljes nő, és még maguk és egymás előtt is titkolják mit is éreznek igazán. Liliomban ez dacot, dühöt szül, Julika pedig szomorúan szenved. Mikor Liliom megtudja, hogy Julika gyereket vár, mindent egy lapra tesz fel,barátja Ficsúr rábeszélésére elvállal egy utolsó akciót, egy rablást, amely biztosítaná a kis család számára az anyagi, jólétet a biztonságot. A rablási kísérlet kudarccal végződik, az önérzetes Liliom kétségbeesésében csak a halálban látja a megoldást. Természetesen nem Molnár Ferenc darabról lenne szó, ha a legsötétebb tragikus pillanatok után, ne következne egy költői, álomszerű fordulat. Liliommal nemcsak a földi létben, de a mennyországban is találkozunk. Feloldozás természetesen nincsen, csak mélyen emberi pillanatok vannak, melyek a környezet minden nyomora, keserű kiábrándultsága ellenére, adnak némi reményt arra, hogy talán van értelme élni, szeretni, lázadozni.