Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
Schwajda GyörgyEzeregyév
- A teremtőPatonai Norbert
- LuciferFalvai Miklós
- ÁdámPéli Róbert
- ÉvaMorvai Veronika
- AngyalDénes NándorGörög ZoltánHorváth MónikaSátori JúliaZsombori Miklós
- ÖrdögBistei JuditDeák VinceÚjszászi AndrásVarga Zsuzsanna
- SzereplőBenkő DávidBoros BettinaFilep ViktorHolman EnikőKlausz BernadettLázár Anna DóraPatonai ZsoltPlesovszki PetraReszneki DománSzéphalmi JúliaVarga AttilaVajda NikolettaZsombori Miklós
- rendezőRomán Sándor
- koreográfusRomán Sándor
- zeneRossa LászlóGömöry Zsolt
- látványBalázs Antal
- jelmeztervezőDebreczeni Ildikó
- fénySzimeiszter Balázs
- hangRostás TiborKupcsik Bertalan
- producerVona Tibor
Ezeregyév
Első rész
Az Életben betöltött szerepünket a bennünk élő jó és rossz keveréke határozza meg. Az egyén befolyásolja a közösségek és a társadalmak alakulását. Ez a szerepvállalás múltat, jelent és jövőt teremt, alakítja történelmünket, történetünket…
A Teremtő angyalaival (a Föld és az első emberpáros, Ádám és Éva megteremtésével) Lucifer pedig ördögeivel alakítja ebben az egész estét betöltő táncvízióban az arányokat. A jó és a rossz – klasszikus értelemben vett – csatája a magyar történelem nagy metszéspontjaiban csúcsosodik ki.
Ezeket a metszéspontokat vázolja fel a műfaj jellegzetes elemeit felhasználva előadásunk. Az ezeregy éves magyar történelem feljegyzésre érdemes, nagy pillanatainak felvillantásával monumentális és egyedülálló kísérletet élvezhetünk – az alkotó optikáján keresztül.
– Sámántánc: A hozott múlt ázsiai szele. A vándorló magyarok ősi kultúrájában az ember az isteneknek való áldozat felmutatásával kívánja jövőjét befolyásolni.
– Honfoglalás: Egy űzött nép hasít bele kardjával és szellemével Európa egy földdarabjába. A IX. század végén az addig vándorló magyar törzsek megszállták a szlávok lakta kies Duna-Tisza vidékét. Kialakult a korai feudális társadalom.
– Kereszténység: A letelepedést követően a magyarok felvették a keresztény hitet, és az egyházon keresztül megismerték a fejlettebb Nyugat államrendjét.
– Államalapítás: Istvánt királlyá koronázták, aki uralkodóként megerősítette a kereszténység nyugati formáját. Megalakult az egységes állam. A folyamat tűzzel és vassal, de ármánytól mentes, tiszta ideológiától vezérelve történt.
– Versenyfutás a trónért: A hatalomért folyó küzdelemben voltak, akik elvettek és romboltak, de akadtak, akik teremtve építettek és megőrizték a dicső múltat.
– Reneszánsz: A legendás király, Mátyás gondolkodására és tetteire döntő mértékben hatott az itáliai reneszánsz. Udvara európai mértékkel mérve is a művészetek és a tudományok fellegvárává, a kor egyik leghaladóbb szellemi műhelyévé vált. E gazdagságot jelképezi a kézfogó és az azt követő fáklyástánc.
Második rész
– A félhold árnyékában: A három világrészt átfogó oszmán birodalom egyre szélesedő ék gyanánt terjesztette ki hatalmát Magyarországon és Európa délkeleti részében. E folyamat több részre szakította az országot, kifosztotta kincstárát, leigázta népét, elrabolta javait, hosszú időre megállította az addig ígéretes társadalmi és anyagi fejlődést.
– Kuruc kor: A török kiűzése után – a kuruc-labanc pofozkodásban – először a sógorok a bennünket, majd kis történelmi illúzióval és persze a Teremtő segítségével, a magyarok őket billentetik hátsó fertályon. A legendás magyar virtus új erőre kapott a párharcok során.
– 1848-as forradalom és szabadságharc: Párizs, Milánó, Velence példáján 1848-49–ben a magyar nemzet is öntudatra ébredt. Európai mintára kialakult forradalma mindent elsöprő lendülettel teremtett új rendszert. A Teremtőtől kapott tudásával a kor szimbólumává vált a költő Petőfi Sándor, azaz Ádám.
– A nagy „menetelések”: A két huszadik századi nagy világégés az emberiség történelmének fekete betűkkel írt sötét korszaka, amelyekből Magyarország földrajzi és szellemtörténeti helyzeténél fogva vesztesként került ki. Halottaink számánál csak a könnyek mennyisége és a szégyen volt nagyobb.
– Élet a II. háború után: A szovjet mintájú szocializmusban Magyarországot a „legvidámabb barakknak” nevezték. A kötelező jókedv és a hurráoptimizmus jegyében szól az úttörők dala. Táncukkal ők testesítik meg az ideológiát, miszerint az ország ismét, immár sokadik alkalommal képes újra kezdeni.
A magyar történelem viharait átélt, elcsüggedt emberpárnak az utolsó jelenetben a Teremtő súgja meg a további érvényesülés titkát. Ettől ők újra talpra állnak, s tovább vezetik az angyali és ördögi csapatokat, amelyek harca valahol mindenkiben ott kavarog…