Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
Fazekas MihályLúdas Matyi
- LibaPongó Gábor
- Lúdas MatyiHuszta Dániel
- IspánMészáros Árpád Zsolt
- DöbrögiVarga Tamás
- AnyókaElor Emina
- Rozi néneFerenc Ágota
- PiócásKardos Krisztián
- KovácsKardos Krisztián
- HajdúMikes Imre ElekSirmer Zoltán
- SzereplőKőrösi IstvánKovács Nemes AndorVágó KrisztaTáborosi MargarétaBéres MártaErdély Andrea
Szereplő: Árusok, vevők, 3 nő
- rendezőLászló Sándor
- díszlettervezőCsík György
- jelmeztervezőCsík György
- dramaturgGóli Kornélia
- színpadra alkalmaztaGóli Kornélia
- szcenikusSzabó Attila
- fényRadovan Ignjatov
- hangRadovan Ignjatov
Ha lúd, legyen kövér!
Elindult a szekér. No nem egy olyan darabbal, amelyet még sosem jegyzett közönség. A Lúdas Matyit számtalanszor filmre, színpadra, rajzfilmre vitték, mindannyiszor, úgy hiszem, jó élményben lehetett része a közönségnek. És most itt egy színdarab, Góli Kornélia adaptációja és László Sándor rendezése.
Az adaptáció szépen működik: Matyi konfliktusa az egész világgal már az első jelenetben kibontakozik, ez persze igazán a megveretés pillanatában nyeri el funkcióját. A falusi, de feljebb, jobbra vágyó fiú első kiruccanása a világba bukással végződik: megveretik a döbrögi vásárban. A szégyen és a bosszúvágy szüli ezt a történetet, és az igazságérzet.
(…)
A karakterek jól elkülönültek és megrajzoltak. Az utóbbi szó is a darab és a figurák rajzfilmszerű jellegére utal. Az egész mű egyébként a vásári komédia jellegét hordozza magán, ami természetes is egy Tanyaszínház-előadással kapcsolatban. A commedia dell’arte műfajából a rendező átvette némileg az improvizációt is: a színészek elmondták, hogy a szöveget, főleg az idegen(nek tűnő) nyelven folyót, rögtönözhették a próbák folyamán, és azt raktak bele, amit csak akartak.
(…)
Dicséretes, hogy a zene nagy szerepet játszik az előadásban. A jeleneteket dalok választják el, a vásárban folyton énekelnek, a liba is meglehetősen muzikális – ebből adódik a történet fő problémája, a megveretés is...
Lénárd Róbert
Elindult a szekér. No nem egy olyan darabbal, amelyet még sosem jegyzett közönség. A Lúdas Matyit számtalanszor filmre, színpadra, rajzfilmre vitték, mindannyiszor, úgy hiszem, jó élményben lehetett része a közönségnek. És most itt egy színdarab, Góli Kornélia adaptációja és László Sándor rendezése.
Az adaptáció szépen működik: Matyi konfliktusa az egész világgal már az első jelenetben kibontakozik, ez persze igazán a megveretés pillanatában nyeri el funkcióját. A falusi, de feljebb, jobbra vágyó fiú első kiruccanása a világba bukással végződik: megveretik a döbrögi vásárban. A szégyen és a bosszúvágy szüli ezt a történetet, és az igazságérzet.
(…)
A karakterek jól elkülönültek és megrajzoltak. Az utóbbi szó is a darab és a figurák rajzfilmszerű jellegére utal. Az egész mű egyébként a vásári komédia jellegét hordozza magán, ami természetes is egy Tanyaszínház-előadással kapcsolatban. A commedia dell’arte műfajából a rendező átvette némileg az improvizációt is: a színészek elmondták, hogy a szöveget, főleg az idegen(nek tűnő) nyelven folyót, rögtönözhették a próbák folyamán, és azt raktak bele, amit csak akartak.
(…)
Dicséretes, hogy a zene nagy szerepet játszik az előadásban. A jeleneteket dalok választják el, a vásárban folyton énekelnek, a liba is meglehetősen muzikális – ebből adódik a történet fő problémája, a megveretés is...
Lénárd Róbert
2005. 07. 27. Újvidéki Bemutató: 2006. 06. 02.