A Raymond Queneau ötletére épített előadás alapját képező történet banális: hosszúnyakú fiatalember (kalapján szalag helyett paszomány) felül a zsúfolásig megtelt autóbuszra, szemtelenül elfoglal egy megüresedett helyet, majd leszáll a buszról a Szent Lázár téren, ahol egy barátjával találkozik, aki azt mondja neki, hogy még egy gombot fel kellene varrnia a kabátja felöltőjére. Ennyi. Pontosan annyira banális, mint hétköznapi életünk millió, számunkra fontossággal nem bíró mozzanata, amelyekről tudomást sem veszünk, és úgy siklunk át fölöttük, hogy nem érzékeljük a bennük rejlő humort.