Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
Szalonspicc
- SzereplőBarabás ÁrpádKolozsi Kilián
- rendezőBarabás Árpád
- dramaturgTompa Andrea
- szakmai tanácsadóAndrás Lóránt
- zenészBereczky BotondKémenes LászlóMolnár Cs. Antal
- zenészZöld Albert
Az Orfeumról…
Néhány asztal áll a falaknál, amelyek mellett palik, nagypénzű, sokat költő emberek tanyáznak a helység sztárjaival.
Beljebb a nép, a mulatók nagy tömege.
Minden asztalnál pezsgő vagy drága bor, csak egy-két pikolázó, pálinkázó társaság, az éjjeli foglalkozású intelligencia képviselői…
Minden asztalnál nő, rendesen annyi, ahány férfi. A vendég feje, ha már ivott, ott a hölgy keblén, a keze isten tudja, hol. Őnagysága énekel, vagy kacag, avagy cseveg sokszor igen mulatságosan és ötletesen, de témája persze a nappali társaságban lehetetlen volna.
Mikor az idő már éjféltől messze jár, Őnagyságáék közül is nemegy berúgott. Vállak meg áttört harisnyák csillognak a villanyfényben, danolás, muzsika, kiáltozás hallatszik összevissza.
Néhány társaság a szeparékba vonult, ahol bizony lekerülnek a ruhák is vagy nem is kerülnek le, és semmiféle rendőrkapitányi rendelet nem tudja megakadályozni, hogy ne történjék, amiben a szeparéban történnie kell…
Az erkölcstelen Budapest (1908)
Adott egy kor. Egy kor, amelyet ízig-vérig az élet szeretete jellemez.
Ez nem a mi korunk. Azaz, hogy a miénk is. Egy kicsit.
Maradt egy viselet, néhány megkopott tárgy, fakó fénykép és rengeteg dal: sanzonok, kuplék, műdalok, táncdalok, melyeknek szöveg és hangjegy-áradata ma is ugyanolyan tisztán áll „dallamra készen”.
Akárcsak egyKORon. Mert van egy kor. Egy régi kor, amelynek hangulata és emléke éppen csak hogy menedék a mi új századunk gondjai elől.
De így igazi. Egyszerű. Nehezen felejthető.
Ez az előadás nem akar mást, csupán néhány dalt azokból a régi időkből. Hogy egy rövid ideig újra lehessünk gondatlanok és vidámak.
Igen… mint egykor!
Kolozsi Kilián és Barabás Árpád
2002. 03. 16.