Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
Sławomir MrožekTangó
- EugéniaKarna Margit m.v.
- EugeniusMess Attila m.v.
- StomilBalázs Áron
- EleonóraErdély Andrea
- ArtúrMészáros Árpád
- AlaBéres Márta
- EdekMikes Imre Elek
- rendezőPuskás Zoltán
- díszlettervezőPuskás Zoltán
- jelmeztervezőPuskás Zoltán
- dramaturgGóli Kornélia
- zenei összeállításPuskás Zoltán
- rendezőasszisztensVágó Kriszta
\"A tragédia ma már lehetlen... bohózat, semmi több... ma már csak bohózat lehetséges... a kísérletnek megrázkódtatással kell járnia...\"
A Tangó c. dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása. Megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. A szülők - úgy vélik - annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert, és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. Programjuk a teljes szabadosság (\"azt csinálja mindenki, amihez kedve van\"). Ennek következtében azonban a jelenkor ifjúság légüres térbe kerül. Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: Vagy újabb konvenciókat kell teremteni, vagy helyreállítani a régieket. Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak, így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként - a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. (P. Müller Péter)
A Tangó c. dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása. Megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. A szülők - úgy vélik - annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert, és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. Programjuk a teljes szabadosság (\"azt csinálja mindenki, amihez kedve van\"). Ennek következtében azonban a jelenkor ifjúság légüres térbe kerül. Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: Vagy újabb konvenciókat kell teremteni, vagy helyreállítani a régieket. Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak, így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként - a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben. (P. Müller Péter)
2007. 04. 10.