Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
Tolnai OttóWilhelm-dalok
- SzereplőBicskei IstvánNagy József
- rendezőNagy József
- technikai munkatársDobó László
„Őt neveztem el Vidéki Orfeusznak, mert úgy éreztem, ő én vagyok: a vajdasági költő.” Tolnai Ottó
végső ideje
azon vitatkoznak
van-e
a márványra ragasztott
biliárdposztóban
klorofill
kecsenovics azt mondta
jobb lesz ha most néhány évig
nem forszírozzátok
a zöld posztót
meg a piros és fehér golyókat
ne gondoljátok hogy a hatalom hülye
ha államosította is a fapapucsgyárat
serfőző szerint nincs benne klorofill
a kétméteres bába jancsi szerint viszont
igen
azért nyugtat mint a rét
meglátjátok egy napon felfúrnak
a biliárdasztalon is a vakondok
márványban nem él vakond
vannak vakondok amelyek márványban élnek
szeretnek felfúrni a fekete márványban
meglátjátok egy napon
ha nem lesz éppen éjszaka
gyémántkupacokat kell kerülgetnetek
elefántcsont labdáitokkal
szóval van klorofill
a márványra ragasztott posztóban
vagy nincs
végső ideje eldönteni
Tolnai Ottó
„Az „én színházam” abból az irodalomból, abból a szerkesztői munkából következett, amit írtam (versek, prózák, esszék), amit végeztem. Abból a szemléletből, magatartásból, látásmódból, létérzékelésből. Ilyen színház – amelybe átjárásom van, amelynek átjárása van az irodalmi, szellemi tevékenységembe – Nagy József színházi munkássága. (…)
(Ó-)Kanizsán születtünk – a határzónában -, ott nőttünk fel mind a ketten. Mindkettőnk hozott anyaga az az: (Ó). Függetlenül attól, hogy távol élünk egymástól, gondolkodásmódunkban van valami különös párhuzamosság, ugyanazokért a tájrészletekért, anyagokért, festőkért lelkesedünk például. Ha Párizsba érkezek, első utunk mindig Bojan Bemhez és Veličkovićhoz (…), vezet. [Nagy József] Csáth-darabja, a nagysikerű Comedia tempio például egyidőben született az én Árvacsáthommal. Vagy amikor Vojnich Oszkárral, a neves szabadkai világutazóval, vadásszal kezdtem foglalkozni (egyik kézzel írt naplója ugyanis családi ereklyénk), ő akkortájt csinálta Az állat anatómiáját. A Wilhelm-dalok egy nagy hányadát például már eleve az ő részére írtam, afféle partitúraként (…). Párizsban az ő lakásán dolgoztam ezeken a verseken.” Tolnai Ottó: Esetem a színházzal (Alföld – 48. évf. 2. sz. 1997. február)
Nagy József másodszor nyúlt ezekhez a versekhez. Először 1992-ben Orfeusz létrái címmel mutatták be előadását Franciaországban. Erre a produkcióra hívta ki Bicskei Istvánt, azóta dolgoznak együtt. Bicskei István most másodszor is megformálta Wilhelm, a verbászi falubolondja alakját, ezúttal a verseket is megszólaltatva, Nietzsche- vendégszövegekkel együtt. Nagy József Vili „tiszta filozófia” figuráját, miként a verseskötet is, az Együgyű, a Művész és a Tükör hármasának egybejátszásával jeleníti meg.
- LajbizsebbenFöldy Lilla - Molnár Illés, prae.hu, 2014. október 23.
- Tájkép WilivelKráll Csaba, revizoronline, 2014. november 17.
- Filozófus és féleszűHajnal Márton, 7óra7.hu, 2014. december 23.
2013. 10. 30. M Studio Mozgásszínház, Sepsiszentgyörgy
Az előadás hossza: 60 perc szünet nélkül