Színházak
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
Zelei MiklósZoltán újratemetve
- Gyimocska szovjet közhatárőrKrémer SándorOleg Melnyicsuk
- Zoltán Zoltána vőlegény; valamint Hitler, Sztálin, Lenin, Gagarin, Dzsingisz Kán, Nyekraszov bíró, az Óceánjáró kapitánya, VámtisztRácz József
- Kapusi JulimennyasszonyTarpai Viktória
- Pártszekretár JancsiSzabó Imre
- Pártszekretár JancsinéBéres Ildikó
- Dr. Zoltan idegsebészKacsur András
- Annahelybeli kolhozistaVass Magdolna
- John ZoltánArizonábólFerenczi Attila
- Mrs. Mary ZoltánGál Natália
- Bözse néne kolhozistaKacsur Andrea
- Jenci bácsinyugalmazott vezérigazgatóVarga József
- Pásztor Elemérhelyi római katolikus papTóth László
- Irina SzergejevnamunkásnőOrosz Melinda
- Izumrud Abdullovics Szultannuradov majorIvaskovics Viktor
- Danyiela Szultannuradov major feleségekorábban sztriptíz táncosnő a falubólFornosi Domareckájá Júlia
- Lityinant GlubinkoSőtér István
- Rebus néneOrosz Ibolya
- ÚjságíróOrosz Ibolya
- rendezőVidnyánszky Attila
- díszlettervezőAlexander Belozub
- jelmeztervezőAlexander Belozub
Romeo és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén; majd felbomlása után, midőn Kelet vasfüggönyéből Nyugat aranyfüggönye lesz.
Zelei egzisztencializmusa – „Azért vagyunk a világon, hogy otthon is idegenben legyünk benne.” – a humanizmust ébreszti föl bennünk. Ennek köszönhetően a darab a sajátosan magyar problémát az emberi egyetemesség világába emeli. Az előadás különlegessége és egyben hitelének záloga, hogy olyan társulat előadásában látható, amelynek tagjai a darabbeli határhelyzetet mindennapjaik részeként élik meg.
A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja
A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már ukrán–szlovák határon, a világhírre jutott kettézárt falu színpadi országhatárán. Szereplői: a rokonság az ikerfaluból, a távol-északi fölszabadult fogolytáborból és Amerikából, valamint szovjet határőrök és hivatalosságok...
Az elhunyt szovjet állampolgárságú magyart, Zoltán Zoltánovics Zoltán kiváló borjúgondozót végakaratának megfelelően családja a határ túloldalán, Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét a gulágra vitték. A temetési menet számára nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják(!), s a helyőrség udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hantolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami ezúttal sem sikerül… Hogy hogyan nem, és miért nem, azt mutatja meg a fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott lehetőségekre is rámutató groteszk játék.
A darab szerzője, Zelei Miklós 1994 óta kutatja Kisszelmenc és Nagyszelmenc történetét (amit meg is írt A kettézárt falu című kötetben). Az ikerfalu a magyar királyság szerves része volt 1920-ig, ekkor Csehszlovákiához került. Az első bécsi döntés után újra Magyarországhoz tartozott. A második világháborút követően, amikor a Szovjetunió nyugatra tolta határait, s bekebelezte Kárpátalját, az ikerfalu kisszelmenci része a Szovjetuniónak, Nagyszelmenc újra Csehszlovákiának jutott, a határt pedig a falu főutcáján húzták meg. A szerzőnek is jelentős szerepe volt abban, hogy a kettézárt falu ügye nemzetközi visszhangot kapott, és Szelmenc főutcáján végül elbontották a még a rendszerváltás után is álló vasfüggönyt, és 2005. december 23-án megnyitották a határátkelőt.
A Zoltán újratemetve című tragigroteszkben Zelei Miklós az idestova húsz éve folyó különös határkutatás tapasztalatait összegzi. Egzisztencializmusa – „Azért vagyunk a világon, hogy otthon is idegenben legyünk benne.” – a humanizmust ébreszti föl bennünk. Ennek köszönhetően a darab a sajátosan magyar problémát az emberi egyetemesség világába emeli.
Az előadás különlegessége és egyben hitelének záloga, hogy olyan társulat – a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) – előadásában látható, amelynek tagjai a darabbeli határhelyzetet mindennapjaik részeként élik meg.
Lőrincz Csaba emlékére
2013. 07. 25. Zsámbéki Színházi Bázis
Az előadás hossza: 130 perc szünet nélkül