Az életben maradáshoz nincs szükségünk két vesére, mondja Chris. Akkor miért adott Isten két vesét, és nem csak egyet? – kérdez vissza Kora. A szereplők Amerikában élő kelet-európaiak. Akcentussal beszélik az angolt. Mindhármuk számára ismeretlen a világ, amelyben élniük kell.

A szöveg ennek az idegenségérzésnek a kitágítása. Abban a pillanatban, amikor a biztonságot adó burokból kilépünk, megszűnik az otthon. Ekkor elkerülhetetlen a számvetés: mit kell magunkkal vinnünk, és mi az, ami useless, azaz felesleges?



Saviana Stănescu szövege, amelynek ősbemutatója 2014 augusztusában volt a manhattani IRT Színházban, kortárs társadalmi problémákból építkezik. De az ember- és a szervkereskedelem, a feketemunka vagy akár a sertésinfluenza csak elindítója a szereplők önvizsgálatának. A „keserű komédia” a mindennapi rituálékban jelenik meg igazán. Mert a sorsdöntő pillanataink mégiscsak ébredéskor, kutyasétáltatás közben vagy hagymaszeletelés alatt történnek meg velünk.