Június 28.       Jurisics vár        2.500.-

 Ivan Zajc: Zrínyi
horvát történelmi operaeposz

Főhősének az opera címét adó neve - Nikola Subic Zrinsky - ebben a formában ismeretlenül cseng a magyar nézőnek. A maga idején ismert nagyúr alakja 1566-ban, a török időkben került a történelem fényszórójának sugárkévéjébe. Zrinsky hadvezér kicsiny várában egy egész hónapon át ellenállt a Bécs ellen törő II. Szulejmán elsöprő túlerejének, s midőn mindent elveszettnek látott, embereinek maradékával kirohant a várból a mártírhalál elé. A várat, melyben, mint az opera kissé naiv, inkább lírai, mint heroikus előadásából megtudjuk, Zrinsky oly mindenre elszántan védte a horvát rögöt, Szigetnek hívták. Arra nem utal az opera, hogy az erősség a történelmi horvát határtól távol, magyar területen feküdt, és csodák csodája, magyar területen maradt az 1. világháború után is. Sem arra, hogy a Drávától északra a szigeti hőst Zrínyi Miklós néven ismerik, s a magyar rög önfeláldozó védelmezőjeként tartják számon; a magyar történelem nagy alakjaként, olyan héroszként, kinek hírét méltó módon csakis hőseposz zengheti.

Az operai történés középpontjában az 1566-os Szigetvári Csata körüli események állnak. A szerelmi szál romantikus elképzelés,de a többi  esemény hitelesnek mondható.A horvát bán Zrínyi Miklós,akit mi magyarok Szigetvári Hősként tisztelünk,kis csapatával védi a magyarországi  Szigetvár erődítményét. Az óriási túlerőben lévő török csapatokat II.Szulejmán török császár vezeti. Mikor a védők látják,helyzetük reménytelen,a bán vezetésével,végső
erejükkel kitörnek a várból. Ezt a" kirohanást" csak kevesen élték túl! II.Szulejmán azonban még hamarabb meghalt,s így nem érhette meg  győzelmüket és nagy álma,Bécs elfoglalása sem teljesült:

A Zrínyi Miklós opera témáját tekintve szorosan kapcsolódik a Kőszegi  Hős Jurisics Miklós személyéhez,hiszen az ellenség közös volt és a két  történelmi személy jó kapcsolatban is volt egymással.
Ezért választotta egy nemzetközi /osztrák,magyar és horvát/ művészekből álló csoport pont ezt a darabot a Kőszegi Nyári Játékokon való bemutatkozásához. Már többször adták elő nagy sikerrel Sopronban, Eisenstadtban és  Nebersdorban is zongorakisérettel.

Ezúttal azonban, Vlado Kranjcevic prof./ Zágrábi Operaház/  vezényletével,zenekari kisérettel szólal meg a mű.
A zenekar tagjai soproni ,osztrák és szombathelyi művészek.

A szólisták: Zrínyi:  Alen Rusko / Zágrábi Operaház/
                  II. Szulejmán:  Altorjay Tamás / Szegedi Operaház/
                  Juranics:  Börcsök Bálint/ Budapest/
                  Levi: Neven Valent/ Zágráb/
                  Eva: Tas Ildikó/ Magyar Állami Operaház/
                  Jelena: Altorjay Kinga/ Sopron/

"Nikola Subic Zrinjski" Férfikórus

Ivan Zajc/
1832-1914/a szerző: a milánói konzervatórium növendékeként tanult zenét híres mesterektől/1850-1855/. Már hallgatóként is díjakat nyert pl.első díj a La Tirolese c.
operájáért/1855/. Családi okok miatt a Teatro Alla Scala karmesteri pálcáját  visszautasította,és Rijekába ment,ahol karmesterként,kocertmesterként és  zeneszerzőként tevékenykedett.
1862-ben Bécsbe költözött és első operettjével/ Csapat a Fedélzeten  /1863/,átütő sikert aratott. Befolyásos horvát személyek/ Strossmayer Püspök/ rábeszélésére1870-ben  Zágrábba költözött,hogy ott a zenei életet fellendítse. A Horvát Nemzeti Operaház igazgatójaként működött nyugdíjjazásáig. A horvát zenei élet megbecsült és nagyon sikeres személyiségeként halt  meg 1914.-ben.