Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Krétakör Színház

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2008. június
  • 2008. április
  • 2008. március
  • 2008. február
  • 2008. január
  • 2007. december
  • 2007. november
  • 2007. október
  • 2007. szeptember
  • 2007. augusztus
  • 2007. május
  • 2007. április
  • 2007. március
  • 2007. február
  • 2007. január
  • 2006. december
  • 2006. november
  • 2006. október
  • 2006. szeptember
  • 2006. augusztus
  • 2006. július
  • 2006. június
  • 2006. május
  • 2006. április
  • 2006. március
  • 2006. február
  • 2006. január
  • 2005. december
  • 2005. november
  • 2005. október
  • 2005. szeptember

Színház és Irodalom XIII.

Babits Mihály: A második ének

2006. december 14. 22h - Rudas fürdő

2006. december 14., csütörtök 22:00 – Rudas fürdőBelépődíj:2000 Ft
Felolvasó színházi esténk helyszínéül egy fürdőt választottunk, ahol a VÍZ, mind a nézők, mind a játszók organikus, játékos közegévé válhat.

A Krétakör és a Maladype közös előadása a Rudas fürdőben


SZEREPLŐK:
Csákányi Eszter, Péterfy Borbála, Sárosdi Lilla, Bánki Gergely, Katona László, Scherer Péter és Tóth Péter

valamint a Maladypétől: Bakos Éva, Fátyol Hermina, Fátyol Kamilla, Horváth Kristóf és Tompa Ádám

A SZERZŐ
Babits Mihály a két világháború közötti magyar polgári irodalom egyik szellemi irányítója, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő képviselője. Szekszárdon született 1883-ban a egy királyi táblabíró fiaként. Középiskolai tanulmányait a pécsi cisztercita gimnáziumban végezte, ahonnan érettségi után egyetemre jelentkezik és 1901-től 1905-ig a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán tanult.
[Szakasz: 1] tovább >> [/Szakasz: 1]


A MŰ

A négy felvonásos, verses mesedráma 1911-ben született.
Különleges jelentőségű az akkor 28 éves Babits alkotói és emberi pályáján. Elhagyhatja végre Fogarast, "száműzetése" helyszínét és visszatér Szekszárdra.
Eltűnik verseiből a "nagy hegyek nehéz árnya, a havasok idegen íze", A második ének "napfényes magyar tájon, a vad Balatonon játszódik" - írja Török Sophie. Történetét kevesen ismerik - mégis mindenkinek ismerős.

Kiindulópontja egy régi monda volt, címe: Rege a tihanyi visszhangról. E mondából használta fel Babits a visszhang keletkezésének epizódját, a "kecskekörmök" legendáját. A további motívumokat pedig - a szerencsét próbáló szegénylegényt, aki kiállva a nehéz próbát királylányt nyer hitvesül és fele királyságot; a kedélybeteg, nevetni képtelen királylányt, aki sorra küldi halálba az őt felvidítani próbáló kérőket; az öreg királyt, aki országa megmentését kéri lánya kezéért és fele királyságáért cserébe - a magyar népmesékből éppúgy ismerhetjük, mint az európai regékből.
A mese címének elsődleges jelentését maga a cselekmény világítja meg: a Pásztor első, varázslatos erejű dalával meggyógyítja a beteg Királylányt. Ám amikor jutalmul nyert országát több oldalról fenyegetik, kizárólag dalának gyógyító erejéért, szorongás fogja el: "Ifjunak az első dal könnyű dal és víg dal, de ki tudja, mi nem jön a másodikkal? (...) Jön a szégyen! A második ének jelképe azonban sokkal szélesebb érvényű, sokkal messzebbre mutat: ihlet és meddőség küzdelme testesül meg ebben a mesejátékban. A megírás évében csak a mesedráma harmadik felvonása látott napvilágot a Nyugat egyik számában.
Babits előszót is írt hozzá kifejezve reményét, hogy "talán valamelyik színházunk kísérletet tehet" a színrevitelre. Az ismételt kiadás elől már elhagyta e megjegyzését, talán mert színházaink 17 év elteltével sem (és azóta sem) "tettek kísérletet" a mű színpadra állítására.

A teljes művet életében nem adták ki. Egy fekete táblás füzetben maradt fenn a letisztázott, nyomdakész kézirat, címlapján Babits mottójával: "Történik egy dalos lelkében, melyet az író Meseországnak nevez. Ebben a lélekben van egy nagy tó, melyet Balatonnak nevezünk; ennek a partján él egy szép királylány. Erről a tóról és erről a királylányról lesz szó a mesében."


BESZÁMOLÓ - Várady Zsuzsa írása
Belépés CSAK fürdőruhában! A Krétakör és a Maladype közös előadása hivatalosan december 14-én csütörtök este tíztől látható a Rudas fürdőben, de a színházi élmény már kedden délben – vagyis amikor megtudom, hogy mehetek az estre – kezdetét veszi. Hogyhogy fürdőruhában?!? Hogy mindenki engem nézzen? Hogy én képtelen legyek az előadásra koncentrálni és egész este kizárólag a hasamon lévő úszógumikkal legyek elfoglalva? Hogyan lehet két nap alatt lefogyni? A költői kérdések csütörtök este fél kilenc és kilenc között kabaréjelenetben manifesztálódnak; rohangálok a szekrény és a tükör között, röpködnek a sortocskák és az ujjatlan trikók – melyiket vegyem rá a bikinire? Rajtakapom magam az általános nézői gyávaságon, hogy lám, elvárom, hogy a színháztól kapjak, de adni, magamat kiadni már nem vagyok hajlandó. Ellenben recepcióesztétikai fejtegetésekre most nem érünk rá, megy az idő, határozni kéne, mert még lekésem az egészet. A döntést halogatom, a cuccokat meg gyömöszölöm a táskámba – á, elviszem mindet, ki tudja, mi lesz, majd ahogy a körülmények hozzák. A körülmények úgy hozzák, hogy a közönségből rajtam kívül mindenki magától értetődő egyszerűséggel átöltözik egy szál fürdőruhába, én meg – mint egy kecske? – csatlakozom a nyájhoz. Öt perc múlva már nem értem, mit lehetett ezen görcsölni. Terelnek minket a kabinok felé, a játéktér szűk folyosó, két oldalon állunk, pucér vállak, csípők súrlódnak egymáshoz. Máris közösség vált a közönségből.

[Szakasz: 2] tovább >> [/Szakasz: 2]

Belépés CSAK fürdőruhában!
Jegyrendelés: jegy@kretakor.hu
Jegyár: 2000,-


Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

  • Krétakör Produkció Bázis
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu