Vajon kik azok a fiatal nők és férfiak, akiket a Magyar Állami Népi Együttes Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz előadásán a színpadon láthatunk? Honnan jöttek, hová tartanak, miért visel közülük néhány hátizsákot?

Tulajdonképpen könnyű a válasz: a Tisztelt Néző olyan kitűnő, sokoldalú előadóművészeket láthat, akik rajongva szeretik a folklórt, miközben a mában élnek, és művészetükkel a ma emberét akarják megszólítani. Nincs ebben ellentmondás, mert az autentikus néptáncok, a népzene, a dalok, a Tamási-szövegek olyan emberi érzéseket közvetítenek, amelyek soha nem kopnak ki a divatból, még akkor sem, ha azokat folyamatosan változó élethelyzetek váltják ki. E változások ugyanis leginkább csak felszínváltozások, melyek közepette a folklór az emberi lélek mélyére hatol, és mindemellett képes a múlt mélységes mély kútjából és az aktuális kor megkívánta új formákból folyamatosan újrateremteni magát.

A hátizsák és a tornacipő a ma népviselete: leginkább gyalog járó, kíváncsi, nyitott, érdeklődő (fiatal) emberek hordják. Az Idesereglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz Tamási Áron eredeti műve nyomán készült (nép)zenés-(nép)táncos színházi feldolgozásában az autentikus folklór – újszerűen, szokatlanul – kortársszínházi játékstílussal kerül szerves egységbe. Az így létrejött komplex színpadi nyelvezetben magától értetődő természetességgel mutatkozik meg az élő folklór örök aktualitása. A ma játszódó történetben kihűlt kapcsolatban kínlódik két negyven felé közeledő pár. A nők, Eszter és Regina már szeretnének megállapodni; a férfiak, Lukács és Máté „életkezdési dilemmában” őrlődnek: halogatják a családalapítást, mert előbb stabil egzisztenciát akarnak teremteni. A párkapcsolati válságban a nők elvarjúsodnak, a férfiak a pohár felé nyúlnak, és élvezetek hajszolásáról ábrándoznak. Mindkét párnak két tizenéves fiataltól kell megtanulnia, hogy az embert boldoggá csakis az őszinte, tiszta szerelem teszi, és csak az adhat az életkezdéshez elegendő bátorságot.

Az előadáson idézetek hangzanak el József Attila, Juhász Gyula, Petőfi Sándor, William Shakespeare és Weöres Sándor írásaiból és egy jakut hősi énekből.