Színházak
Margitszigeti Szabadtéri Színpad
- 2020/2021
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 1999/2000
- 1995/1996
Czomba ImreNagyidai cigányok
Arany János vígeposzát színpadra alkalmazta: Schwajda György
Arany János vígeposzát színpadra alkalmazta: Schwajda György
- Csóri VajdaVári Bertalan
- Gerendi Mártonkuruc várkapitányPéli Róbert
- Puch labanc generálisDénes Nándor
- Rasdi néne cigány javasasszonyJászka Erika
- Rasdi néne fekete macskájaRajna Eszter
- Bölcs LabodaGörög Zoltán
- AkasztóPatonai Norbert
- DiridongóVégső Zsolt
- IrhaKovács Dénes
- Szépek szépeSátori Júlia
Tánckar:
Borics Annamária, Falvai Miklós, Újszászi András, Hernicz Albert, Horváth Mónika, Iványi Tamás, Kiss Levente, Kun Zsuzsanna, Kutas Eszter, Morvai Veronika, Papp Éva, Sipos Viktória, Vass Judit, Zsombori Miklós
Arculati grafikus: Tóth Attila – Prodart grafikai stúdió
Fotó: Pintér Árpád
Vendégművész: „Juhgége”: Budai Sándor prímás
Fénytechnika, látvány: Szimeiszter Balázs fénymester
Hangtechnika: Kupcsik Bertalan hangmester
Producer: Vona Tibor ügyvezető igazgató
Borics Annamária, Falvai Miklós, Újszászi András, Hernicz Albert, Horváth Mónika, Iványi Tamás, Kiss Levente, Kun Zsuzsanna, Kutas Eszter, Morvai Veronika, Papp Éva, Sipos Viktória, Vass Judit, Zsombori Miklós
Arculati grafikus: Tóth Attila – Prodart grafikai stúdió
Fotó: Pintér Árpád
Vendégművész: „Juhgége”: Budai Sándor prímás
Fénytechnika, látvány: Szimeiszter Balázs fénymester
Hangtechnika: Kupcsik Bertalan hangmester
Producer: Vona Tibor ügyvezető igazgató
- rendezőRomán Sándor
- koreográfusRomán Sándor
- díszlettervezőMira János
- jelmeztervezőDebreczeni Ildikó
Az Experidance Tánctársulat és a Nemzeti Táncszínház legújabb közös, (őszi) bemutatója Arany János azonos című vígeposzából készült két részes táncjáték, tele költészettel, humorral, s olyan bravúros koreográfiával mely az együttes stílusát jól ismerő, s azt szerető nézőket is meg fogja lepni.
Román Sándor az \"Ezeregyév\" és a többi sikeres produkciót folytatva, de azokon immár tovább is lépve, most már nem \"csak\" a magyar néptánc, s a népzene motívumait használja fel ebben a tánc-showban hanem, a történetből következően, a cigányfolklór sok-sok, eddig ismeretlen elemét is.
Arany János költeménye, (melyet 1852-ben írt a szabadságharc paródiájaként) megtörtént eseményen alapul: A XVII. század végén Puch generális labanc serege ostromolta Nagyida várát. A várat védő magyarok, élükön Perédi várkapitánnyal, mikor látták, hogy fogytán az erő, az élelem, a lőszer, egy éjjel kiszöktek az ostromlott várból, hátrahagyva Csóri vajdát, és cigányait, hogy ezután védjék ők a várát. Hogy mekkora öröm fogta el erre a Nagyidai hős cigányokat, hogy mekkora ünnep, mekkora részegség, mily szép álom lepte meg őket, és főleg mekkora dicsőség.. mindezt meséli el kétszer ötven percben az este, sok-sok humorral, bravúros táncokkal, reméljük mindannyiunk örömére. (Schwajda György )
Román Sándor az \"Ezeregyév\" és a többi sikeres produkciót folytatva, de azokon immár tovább is lépve, most már nem \"csak\" a magyar néptánc, s a népzene motívumait használja fel ebben a tánc-showban hanem, a történetből következően, a cigányfolklór sok-sok, eddig ismeretlen elemét is.
Arany János költeménye, (melyet 1852-ben írt a szabadságharc paródiájaként) megtörtént eseményen alapul: A XVII. század végén Puch generális labanc serege ostromolta Nagyida várát. A várat védő magyarok, élükön Perédi várkapitánnyal, mikor látták, hogy fogytán az erő, az élelem, a lőszer, egy éjjel kiszöktek az ostromlott várból, hátrahagyva Csóri vajdát, és cigányait, hogy ezután védjék ők a várát. Hogy mekkora öröm fogta el erre a Nagyidai hős cigányokat, hogy mekkora ünnep, mekkora részegség, mily szép álom lepte meg őket, és főleg mekkora dicsőség.. mindezt meséli el kétszer ötven percben az este, sok-sok humorral, bravúros táncokkal, reméljük mindannyiunk örömére. (Schwajda György )
2006. 09. 28.