A Maszk idei évadának tavaszi programa május 6-án indul.  Elsőként Bezerédi Zoltán Jászai- és Kossuth-díjas színművész lesz a vendég verses estjével, majd a Tünet Együttes érkezik egy interaktív politikai táncszínházzal. A hónap közepén a Színház- és Filmművészeti Egyetem színművész-bábszínész szakos végzősei egy Brecht-darabot adnak elő Zsótér Sándor rendezésében, majd a Kompánia Színházi Társulat mutatkozik be egy látványos, élőzenével kísért mozgásszínházi produkcióval, amelyet Goda Gábor, az Artus társulatának vezetője rendezett. Itt lesz Parti Nagy Lajos és Dés László is a Fülkefor és vidéke című felolvasóesttel, a tavaszi programsorozat pedig a Jentl, a jesivanövendék című monomusicallel fejeződik be. Egy évforduló, 170 éve avatták fel a Maszk programok helyszínét, a régi avagy kis zsinagógát.

Május 6. hétfő, 19.30
Bagatell - gondolatok egy pincében
Összeállítás Ady Endre, Babits Mihály, Esterházy Péter, Háy János, József Attila, Petri György, Marin Sorescu, Spiró György, Szabó Lőrinc, Térey János és Vörösmarty Mihály műveiből.

Bezerédi Zoltán Jászai- és Kossuth-díjas színművész a Katona József Színház tagja, de számos filmben is szerepelt az elmúlt évtizedekben. A március elején bemutatott előadás szövegeit maga válogatta, olyan verseket hallhatunk ezen az esten, amelyek számára fontosak, meghatározóak.

"A versek válogatásánál leginkább azt vettem figyelembe, hogy melyik vers érintett meg, mit mondanék szívesen, gondolatilag most mely versek foglalkoztatnak, nekem mi áll jól. Néha a szerelemről beszélek, néha a halálról, vagy hogyan létezem ma (verses formában), és ez mind én vagyok.”

Május 9. csütörtök, 19.30 Helyszín: Régi Zsinagóga
Tünet Együttes: Voks - Interaktív politikai táncszínház
Költői tánc vagy második világháborús történelmi hírarchívum? Ezúttal a nézők választják ki, mit szeretnének látni-hallani. A választás anonim, csak egy gombnyomás, és a távirányító mindenkinél ott van. A Tünet Együttes legújabb kísérlete jól modellezi azt a világot, a mai Magyarország társadalmát, amelyben élünk – kiélezve a kollektív döntéshozatal és az egyéni felelősség témájára.
A Voks által feltett kérdések egyszerre nagyon aktuálisak, és történelmi korokon átívelőek: mit tehetünk, mit kell tennünk, ha addigi társadalmi életünk evidenciái, keretfeltételei egyszer csak megdőlnek? Hogyan dolgozzuk fel traumatikus történelmi tapasztalatainkat egy olyan korban, amelyben a történelmet minden politikai erő pusztán az önlegitimáció eszközének tekinti, és ennek megfelelően írja át?
A Voks igazi főszereplője, írója és rendezője maga a néző, minden egyes néző, és ahány néző, annyi szavazógomb. A döntések sora nem ott ér véget, amikor beülünk egy előadásra – mindenkinek minden pillanatban van választása, és ez estéről estére más és más előadást eredményez.
"Ha egyszerre vetődik fel témaként a szavazás és a nácizmus világháború-korabeli térnyerése, a kettőről együtt a legtöbbeknek alighanem eszébe jut a kellemetlen igazság: Hitler demokratikus úton megválasztott politikusként kezdte felépíteni karrierjét. Konkrétan róla mindazonáltal nincs szó a Tünet Együttes Voks című előadásában: az legfeljebb a nézői asszociációk beindításáért felelős - de Szabó Réka koreográfiájának épp ez, az asszociáció a fő eszköze. Ami leginkább megmarad a nézőben az előadásból, az nem jelenik meg vagy hangzik el a színpadon: kinek-kinek az agyában születik meg. Így a legbiztosabb, hogy átmegy az üzenet (vagy valamilyen üzenet): ha azt mindenki saját maga fogalmazza meg.”
szereplők: Biczók Anna, Bordás Emil, Egyed Bea, Furulyás Dóra, Szász Dániel
dramaturg: Peer Krisztián
fény: Szirtes Attila
zeneszerző: Márkos Albert
zenészek: hegedű: Bakai Márton, cselló: Márkos Albert, nagybőgő: Hock Ernő, zongora: Rubik Ernő Zoltán, ütőhangszerek: Tömösközi László
speciális technológia: Korai Zsolt
jelmez: Balázs Juli, Szabados Luca
a szövegeket elmondja: Bánki Gergely, Kertész Péter
rendező: Szabó Réka

Május 15. szerda, 19.30 Helyszín: Régi Zsinagóga
Színház- és Filmművészeti Egyetem, V. évf., Színművész-bábszínész szak: Bertolt Brecht: A gömbfejűek és a csúcsfejűek - avagy A gazdag a gazdaggal társul szívesen - Rémmese
A darab első változata 1933-ban nyomdakészen várta, hogy megjelenjen Brecht Versuche (Kísérletek) című sorozatában, de már nem volt rá mód. A történelem utolérte a szerző felvetette problémát, és a szerzőt is.
A gömbfejűek és a csúcsfejűek Shakespeare Szeget szeggel című darabjáról szóló beszélgetésekből nőtt ki. Brecht alkirálya sem képes leküzdeni országában a túltermelési válság okozta gondokat. A baj a Szeget szeggel szemben nem erkölcsi. Gazdasági. Alantasabb. Durvább. És durvábbak az emberek, a problémák, a megoldások. A bérlők nem tudnak bérleti díjat fizetni, lázadoznak. Egy háború jól jönne, de előbb le kellene törni a lázadókat. Az államtanácsos felhívja az alkirály figyelmét bizonyos Iberinre, aki sajátos ideológiájával megoldhatná a problémát. Iberin azt hirdeti, hogy Yahoo országában kétféle ember él: csuhok és csihek, vagyis gömb- és csúcsfejűek. És minden baj forrásai a gaz csihek. Az alkirály, nem túl meggyőző ellenkezés után – mert nagyon is tudja, miféle embernek és eszméknek engedi át alattvalóit –, lelép. A piszkos munkát elvégzi Iberin. Mire az emberek rájönnek, hogy a csihüldözéstől nem lesz jobb életük, a parasztok lázadását leverik. Az alkirály visszajön, itt-ott kiigazítja Iberin goromba intézkedéseit, például beszünteti a gazdag csih elleni bírósági eljárást. Azok a bérlők, akik azt hitték, hasznot húzhatnak a zavaros helyzetből, még kiszolgáltatottabbak lesznek. A háborúnak immár semmi akadálya.
Az SzFE végzőseinek előadását, ezt a mai felhangoktól sem mentes "rémmesét” Zsótér Sándor rendezte, aki az utóbbi években több Brecht-darabot vitt színre (Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése, a Kurázsi (K.) mama, Félelem és macskajaj a Harmadik Birodalomban) az Egyetem hallgatóival.
szereplők: Hoffer Károly, Czupi Dániel, Márkus Sándor, Fehér Dániel, Spiegl Anna, Mórocz Adrienn, Makra Viktória, Szolár Tibor, Ivanics Tamás, Eke Angéla, Andrusko Marcella
fordító, dramaturg: Ungár Júlia
díszlet: Ambrus Mária
jelmez: Benedek Mária
asszisztens: Zsirai Viktória
rendező: Zsótér Sándor
osztályvezető tanár: Meczner János, Csizmadia Tibor

Május 17. péntek, 19.30 Helyszín: Régi Zsinagóga
Kompánia Színházi Társulat: Elfeledett ének - színház-archeológiai kalauz
„Olyan gesztusokat kutattunk, amiket rég elfelejtettünk, vagy még mindig használunk, de már nem tudjuk a jelentésüket, vagy éppen olyanokat, amelyeket mindennap ismételgetünk, mint egy mantrát nehogy elfeledjük, néha szavakba öntjük, néha énekbe, csak hogy megőrizzük őket. Ezek a közös, kollektív tudat gesztusai: mint megtisztulás, fürdetés, feledés, virrasztás, siratás emlékezés, vagy mindennapi automatizált gesztusok, mint a cipőből ki-be lépés…
A krónikások az emlékezetalakzatok változatai. Emléklények. Úgy emlékeznek, hogy felejtenek. Azokat a dolgokat felejtik el, amiket a többiek mindvégig észben tartanak, és olyan ősi dolgokra emlékeznek, amikre más nem. Egyszerre reprezentálják az emlékezés és a felejtés működését.
Az előadásban elfeledett, néha kellemetlen és nyugtalan képeket idézünk fel, emlékeket szórunk a krónikások útjába, homályos szemük elé, ahogy a múlt rozsdalabirintusában mezítláb bolyonganak.”
(alkotók)

A látványos és élőzenével kísért előadást Goda Gábor, az Artus társulatának vezetője rendezte-koreografálta.

"A közönséggel szemben ülnek egy-egy széken, körülöttük hangszerek, kellékek. Citera, gitár, nagybőgő, ritmushagszerek, tejeskanna. Remek tempóban kezdődik az előadás. Egy fémvödörben ülő sötétbarna fából faragott marionett báb kezd éledezni. Lassan felemeli a kezét, megzörrenti a vödör szélét. Megint emeli a kezét. Megzörrenti. Ebben a pillanatban mindannyian hatalmas erővel pörgős ritmusú dalba kezdenek. Az előadás pontos ritmussal működik a továbbiakban is, a letisztult jelenetek szépen követik egymást. Kevés a szöveg, izgalmas, sokszínű képekkel mesél az előadás a hangokról, lelki zenék énekmondóiról.”
Alkotó krónikások: Carlile-Kovács Christopher, Hantos Násfa, Heppes Miklós, Kemény Rozália, Lukács László, Lukács Mihály, Mayer Zita, Mózes Zoltán, Szalay Henrietta
rendező: Goda Gábor

Május 21. kedd, 19.30 Helyszín: Régi Zsinagóga
Fülkefor és vidéke
Aki elmondja: Parti Nagy Lajos
Aki elzenéli: Dés László
„Lassan két éve, hogy, heti rendszerességgel, elkezdtem írni ezt a sorozatot az Élet és Irodalom páratlan oldalán. Az első "évad”, az első 53 írás Fülkefor és vidéke címmel tavaly megjelent a Magvető kiadónál. Hogy mikor lesz vége, végük, nem tudom. Magyar meséknek neveztem el őket, noha, természetesen, álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába "becsatornázzam” az írói, állampolgári köz-érzetemet.”
Parti Nagy Lajos

Május 27. hétfő, 19.30 Helyszín: Régi Zsinagóga
Jentl, a jesivanövendék - avagy groteszk zsidó sorstragédia
monomusical Isaac Bashevis Singer novellája alapján
„- Jentl, benned férfilélek lakozik.
- Akkor miért születtem nőnek?
- Az Ég is tévedhet.”
(részlet I. B. Singer novellájából)

A XX. század elején forrongott a világ, minden nagy változások előtt állt. Még az is megtörténhetett, hogy egy ortodox zsidó lány lázadt a törvények ellen. Önmaga akart lenni, tanulni akart. Hű akart lenni a tanokhoz – de a maga elvei alapján. Magánlázadást eszelt ki: fiúruhában jesivába járt tanulni, amiből persze számos bonyodalom származott.
Jentl, a rabbi tudásra nevelt és tudásra éhes lánya apja halála után nem akar a szokásos útra lépni: kiházasítva férjhez menni és gyerekeket szülni. Férfiruhába öltözve – Ansel álnéven – felkeres egy jesivát, ahol az égő szemű, gyönyörű Avigdor lesz a tanulótársa. Avigdor úgy érzi, Jentlben jó barátra lelt, Jentl viszont beleszeret Avigdorba, akinek van már menyasszonya...
Singer novellájának történetére nem véletlenül figyeltek fel a társművészetek: színdarab, musical, film készült belőle, végül pedig egy egyszemélyes zenés játék: egy monomusical. Ez a forma illik is a történethez, ami végül is egy fejlődéstörténet, happy enddel. Jentl Amerikában megtalálja a szabadságot, ahol mind hite szerint, mind elvei szerint öntudatosan élhet.
A novellából Barbra Streisand főszereplésével készült nagysikerű zenés film, az előadásban ebből is felcsendül néhány ismerős dal.

"…szerettem a filmet és a Singer-novellát. Izgat az a zárt, tradicionális világ, ami megjelenik a műben - még ha az ellene való harc formájában is. Ez végül is az önmegvalósítás, a hagyományok tisztelete melletti lázadás története.”
("Hohmecolás is lesz" - Czeizel Gábor rendező, Magyar Narancs)

Klein Judit zenész-operaénekes családból származik, kisgyermekkora óta zenél és énekel. A zsidó zenei világ jó ismerője, otthon van minden műfajban a hagyományos és a modern klezmertől kezdve a filmzenék, musicalek világáig. Énekelt klezmeregyüttesben, de zenés szólóestjeivel is rendszeresen fellép. "Civilben" a Scheiber Sándor Gimnáziumban héber nyelvet és judaisztikát tanít.
Jentl szerepében: Klein Judit
zene: Michel Legrand
dalszövegek: Miklós Tibor
zenei munkatárs és a zongorán kísér: Neumark Zoltán
szövegkönyv: Lakos Anna és Sándor Anna
rendező: Czeizel Gábor