Imre, a bűnügyi újságíró és felesége Ilonka nehéz korban kötik össze életüket. Az 1930-as évek derekán járunk, a gazdasági világválság legnehezebb éveiben, mikor mindennapos az éhezés, nagy a munkanélküliség. Az ifjú házasok ilyen körülmények között élnek és küzdenek álmaikért. A férjnek biztos receptje van a túlélésre: hivatásának szeretete, az örök optimizmus és a hit, egy nagy adag csibészséggel fűszerezve. Az örökösen aggódó feleség imádata csak hab a tortán.

Mit tehet egy fiatal házaspár, aki gyerekre és boldogulásra vágyik? Hisz és cselekszik.

Móricz, tőle meglepően könnyed és sziporkázó humorral nyúl hősei életéhez és ahhoz a korhoz, amelynek pénzügyi és értékválsága napjainkban kísértetiesen visszaköszön. Mi lehet egy ilyen nehéz időben a boldogulás kulcsa? A szeretet, a humor és egy nagy adag zsiványság…

B. Török Fruzsina 2011 nyarán hozzá mert nyúlni Móricz Zsigmond legbelsőbb, legfájdalmasabb, az egész életére kiható történetének - a „Napló 24-25 ” kötet oldalain megjelent „gyónásához”. A „Napló-Szilánkok”, a megromlott házasság végnapjainak drámája pereg előttünk, a bizony sokak által megélt, vagy csak közelítő konfliktushalmaz. A „heroikus harcot szeretteivel és önmagával – a szerelemért és a végtelen munkáért”, az élet szilánkjainak bemutatására alkalmasabb színészt, embert nem találhatott volna Fruzsina, mint Koltai Róbertet. Egy új műfajt alkottak együtt, és a műfaj egy új Koltai Róbertet teremtett.

Móricz 1934-ben írta a következő sorokat a naplójába:

”Az asszonykérdés pedig Janka-probléma. Íme, kilenc éve meghalt és nincs több asszonyesetem. Soha más nő nem érdekelte „elszánt poéta ceruzámat”, csak a vele való élethalálharc. Ő levonta a konzekvenciákat: én tovább vívódtam vele. Ő tett íróvá s ő tart ma is.” Igen, tovább vívódott, hiszen haláláig nem feledte Jankát, nem feledte a gyászos búcsút, az élet és a halál elvétett mérlegelését…Továbbra sincs regénye, ami nem a házaspár történetére, vívódására épülne.

Móricz a Naplóban leírt valós tragédia más lehetséges alakulását veti fel a most feldolgozott két regényében. Együtt a három szilánk alkotja a „Móricz-trilógiát”.

B. Török Fruzsina hihetetlen érzékkel érzi, érti – és szereti Móricz Zsigmond írásait. Gondosan vigyáz az eredeti szöveg megtartására, összerendezi, és csak ott tesz hozzá, ahol elengedhetetlenül fontos. A dramaturg és a rendező-előadó Móricz élettörténetét, karakterét – a „Napló - Szilánkok” méltó nagy sikerével igazolva - egyként ismerik, tisztelik, ezért bíztam rájuk az újabb két regény színrevitelét, Jelenetek 2 házasságból címmel.

Három ősbemutató az író halálát követő hetvenedik év táján! És mindhárom abban a színházban kapott otthont, ahol a Móricz házaspár tragédiája kirobbant, 1924-ben a néhai Renessance Színházban (ma Thália Színház). Az élet különös játéka. Így élhetnek tovább az édes-kegyetlen emlékek…

Kolos Réka

(Móricz Zsigmond unokája)