Zulának és Down-kórós kisfiának, Yotamnak a története szélsőséges érzelmi kilengéseivel minket is arra késztet, hogy szembe nézzünk saját félelmeinkkel és gyengeségeinkkel. A kisfiú Yotam tudja, hogy más, mint a többi gyerek, de ugyanakkor azt is érzi, mennyire hasonló hozzájuk. Ugyanúgy nevet és sír, mint bármelyik másik gyerek, a festőállványán pedig egy színes világot álmodik.
A Yotam szívszorító mű. Nem politizál, csak elmondja – témájának politikai vagy vallási felhangjai nélkül –, hogy az anyák szeretik a gyerekeiket.
A rendezés elnyerte a 35. wroczlawi (Lengyelország) monodráma fesztivál fődíját