Útszéli fogadó, világvégi hely, mondjuk, Nyugat Írországban. Semmi nem történik. Pegeen, a fogadós lánya más helyekről, más időkről ábrándozik, amikor még? Amikor még voltak hősök. Mert itt és most csak szürke, unalmas vőlegények, nemtörődöm, vastagbőrű apák, alkoholtól bódult, nyökögő vendégek vannak. Szél és eső, kopár, kihalt táj, a semmi van - és az álmok. És ekkor belép Christy, és azt mondja: \"megöltem apámat!\". Ez már igen. Végre valaki, aki cselekedni mer. Íme a Hős. A Nyugat hőse - teljes huszonnégy órán át. Mert másnap történik valami, valaki belép az ajtón, és?