„Göncz Árpád eredetileg Magyar Medeia című monodrámáját F. Bathó Ida mutatta be. A címet azért kellett megváltoztatni, mert a magyar szót nem engedélyezték az akkori hatóságok. Göncz Árpád még nem volt híres ember, «csak» jó műfordító és nálunk kevésbé ismert prózaíró. Az előadás a Medeia motívumra épített dráma.

Jászóné Deák Magda, a monodráma hőse egy válóperi tárgyalás, pontosabban a válás bírósági szentesítése utáni lelkiállapotban a telefonon és levelekben jelentkező volt férj szövegei, főképpen azonban közös gyermekük váratlanul bekövetkezett tragédiája a fájdalom, a szenvedés legmélyebb bugyraiba taszítja ezt a modern asszonyt, aki körömszakadtáig ragaszkodik a klasszikus erkölcsi értékekhez.” (Kántor Lajos, Utunk)