Theater Online
Határon Túli Színházak
Instagram
  • Nyitólap
  • Programok
  • Színházak
  • Bemutatók
  • Személyek
  • Hírek
  • Írások
  • Kisvárdai Fesztivál
  • TESzT

Színházak

Nemzeti Színház

  • Előadások
  • Galériák
  • Hírek
  • Írások
  • Műsor
  • 2024/2025
  • 2023/2024
  • 2022/2023
  • 2021/2022
  • 2020/2021
  • 2019/2020
  • 2018/2019
  • 2017/2018
  • 2016/2017
  • 2015/2016
  • 2014/2015
  • 2013/2014
  • 2012/2013
  • 2011/2012
  • 2010/2011
  • 2009/2010
  • 2008/2009
  • 2007/2008
  • 2006/2007
  • 2005/2006
  • 2004/2005
  • 2003/2004
  • 2002/2003
  • 2001/2002
  • 1991/1992
  • 1988/1989
  • 1985/1986
  • 1984/1985

Kodály ZoltánSzékelyfonó

  • rendezőVidnyánszky Attila
  • zenei vezetőSapszon Ferenc

„Az hol én elmegyek,

még az fák is sírnak,

gyenge ágaikról

levelek lehullnak.

Hulljatok levelek,

rejtsetek el engem,

mert az én édesem

sírva keres engem.”



 



A hangversenytermekben bemutatott, zongora- vagy zenekari kísérettel feldolgozott, frakkos, estélyi ruhás előadók által prezentált népdalok mögül hiányzik a természetes közeg, a népviselet és a nép – fogalmazott Kodály Zoltán a Székely fonó előzményeiről. Gondolkodni kezdett hát egy olyan színpadi változaton, ahol az énekesek, a jelmezek és a díszletek segítségével közelebb tudná hozni a népdalt a városi színházi közönséghez. Először kísérleti jelleggel egy kisebb színházban próbálkozott, majd miután nagy sikert aratott a produkcióval, úgy gondolta, kibővíti a darabot az Operaház számára, ahol 1932-ben mutatták be a Székely fonót. (Kodály első színpadi művét, a Háry Jánost is az Operában mutatták be 1926-ban.) Fölismerve, hogy a korábbi magyar operák egyik legnagyobb baja a prozódia, Kodály szerette volna érvényre juttatni a magyar népdalt, és a népi énekesek életvalóságával szólaltatni meg ezt az örökséget.



„Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – fogalmazott Kodály, és a Székely fonóval is az volt a célja, hogy a népdalok adják meg a daljáték drámai, színpadi erejét. A szép leány, a kérője és a gazdag legény történetében felcsendülnek az olyan jól ismert népdalok is, mint az Elmegyek, elmegyek, az Én elmentem a vásárra és az A csitári hegyek alatt. Az ősbemutató óta eltelt kilencven év során drámai színházak is előadták a művet népdalokat jól éneklő színészekkel, 1968-ban gyermekoperai változat is készült belőle.



– A zene, a költői képek, a pátosz, ahogyan ez Kodály művében megszólal, kifejezően és hűen ragadja meg magyarságunk lényegét. A Székely fonó születése nem választható el Trianon tragédiájától, és ez a veszteség nekem most Kárpátaljáról szól, ahonnan én is származom. De szól arról a veszteségről is, ahogyan a falvak világa eltűnik. Az egykor virágzó kultúra kincseinek javát Bartók és Kodály mentették át számunkra, és ebből táplálkozik ennek a műnek a világa is – mondja az előadás rendezője, Vidnyánszky Attila, aki ezúttal csupa gyerekszereplővel, valamint két színész – Söptei Andrea és Rátóti Zoltán – közreműködésével tervezi bemutatni a művet a szerző születése 140. évfordulójának tiszteletére.


2022. 12. 09.

Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok

  • Gobbi Hilda Színpad
  • Kaszás Attila Terem
  • Nemzeti festőműhely
  • Nemzeti Bajor Gizi Szalon
  • Déryné Program
Az oldal megjelenését támogatja:Nemzeti Kulturális Alap
© 2025. - THEATER Online - theater.hu