A Csendélet hájas unokaöccsel nincs tele rendezői sablonokkal és nem ítélkezik. A humoros történet teljes mértékben kiaknázza a színészi tehetséget és kifejezőkészséget. Ion Sapdaru nem ítéli el a szereplőket, nem emeli ki a hiányosságaikat és nem állítja őket kínos helyzetek elé; tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan meséli el a történetet, úgy ahogyan azt egy intelligens szülő teszi a gyerekének, akit enged a saját útján járni. Pompiliu hájas, Lili prostituált, a három nagynéni szeretetből feláldozta életét az elárvult unokaöccsükért, de az áldozat emléke arra kötelezi őket, hogy ráakaszkodjanak a fiatal életére, így a hóhéraivá válnak. A szöveg a mindennapi élet humorával, abszurditásával és tragikumával rendelkezik, és figyelmeztet arra, hogy minden embernek ismernie kell saját korlátait. (Cătălina Pavel, www.cuvintelibere.ro)