Kodolányi János Zárt tárgyalás – felolvasószínházi bemutató
„Lehet, hogy a régi szimbólumok végképp meghalnak. De az bizonyos, hogy a transzcendens világ ismét és ismét megtükröződik az ember lelkében s ebből a tükröződésből új kultúra fog támadni.”
(Kodolányi János: Zárt tárgyalás)
Részlet a darabból: „Nem vagyok jós, amit mondok, ne tessék súlyosbító körülménynek venni. Szerény véleményem szerint a nagykegyelmű bíróság mindenestől távozni fog a történelem színpadáról. Önök csak epizód. Valószínű, hogy e kor letűntéig a tudományos elme még eddig nem sejtett csodákat művel, lehetséges, a technikai civilizáció mindenkit abba a boldog helyzetbe juttat, hogy a legegyszerűbb embernek is meglesz a maga mindennapi angol árnyékszéke és két kiló pipereszappana. Végül azonban a történelem e rövid szakaszán is túllép az ember és lelkének kiirthatatlan, lényeges alkotóelemei ismét szóhoz jutnak. Bízom benne, hogy a mai homo sapiens ismét homo magussá válik, sohasem álmodott hatalmas kultúrát teremt, de annak a szimbólumai, az új transzcendens valóságok nem a mieink lesznek. Jézus „új szövetséget” teremtett a transzcendens világgal. Mondhatnók így is: helyreállította az ősi szövetséget. El fog jönni a még újabb szövetség, azaz az ősi szövetség helyreállításának újabb tette. Akkor a „tiszta ész” bilincsében raboskodó ember ismét az anyag fölé emelkedik és iszonyú kozmikus katasztrófák közepette ismeri fel megint a transzcendens valóság vakító fényét.”
KODOLÁNYI JÁNOS: Zárt tárgyalás
Rendező: RÁTÓTI ZOLTÁN
Dramaturg: SZIGETHY GÁBOR
Szereplők: Rab – RUSZINA SZABOLCS, Elnök – SCHNELL ÁDÁM, Vállszíjas – NEMCSÁK KÁROLY, Munkásruhás – RÁTÓTI ZOLTÁN, Foglár – SZIGETHY GÁBOR
Kodolányi János (1921–1969) Zárt tárgyalás című 1943 nyarán megjelent műve a szerző szókratészi végrendelete, amely fő hivatkozási alapja lett üldöztetésének a német megszállás alatt, majd a kommunista hatalomátvétel, 1947 és 1948 után. Az író rémálmát eleveníti meg a platóni dialógusokra emlékeztető novella: statáriális tárgyaláson két ádáz bíró vallatja és vádolja őt, egy vállszíjas nyilas és egy zubbonyos kommunista, akik egyöntetűen halálbüntetést kérnek rá művei miatt. A visszafogottabb, liberális bíró végül helybenhagyja az ítéletet. Kodolányi János maró gúnnyal kivesézi a két totális eszmerendszert, de a bartóki, kodályi szerves kultúraeszmény nevében vádolja a liberális kultúraszabadságot is, amely elnézi, hogy lealacsonyítson bennünket a szórakoztatóipar. Az író felvázolja azt a transzcendens, szakrális világképet is, amely az 1947-től a hallgatásban írt babiloni-bibliai tetralógiáját ihleti majd.
Oberfrank Pál színművész, rendező, művészeti vezetésével 2019-ben megújult az MMA Szó • szín • játék című színházi programsorozata, amely 2014-ben Ács Margit író, kezdeményezésére indult el Nagy Zoltán Mihály író, A sátán fattya című regényéből készült színpadi adaptáció ősbemutatójával. A sorozat keretein belül az elmúlt években színre került többek között Kányádi Sándor Kétszemélyes tragédiája, a Kaláka együttes és Rátóti Zoltán színművész, az MMA Színházművészeti Tagozata vezetőjének Különbéke című Szabó Lőrinc-estje, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Dsida Jenő pódium-estélye, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Igazán a puszta című előadása, de a nézők megtekinthették Császár Angela színművész, Játszva magyarul című estjét, és meghallgathatták Kertesi Ingrid operaénekes dalestjét is.