Színházak
Kolozsvári Puck Bábszínház
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2016/2017
- 2014/2015
- 2012/2013
- 2009/2010
- 2005/2006
- 2003/2004
- 2000/2001
Egyed Emese - Móra FerencKincskereső Kisködmön
Ősbemutató
- GergőangyalAmbrus Tünde
- Bice-bócaTakács Enikő
- AnyaGiriti Réka
- MalvinkaGiriti Réka
- Mitvisz kutyaPünkösdi Laura
- Fiú (1)Pünkösdi Laura
- Fiú (2)Péntek Zsuzsa
- Fiú (3)Takács Enikő
- KüsmödiGyörgy László
- Pajtás kandúrGyörgy László
- MesélőGyörgy László
- ApaKötő Áron
- TanítóKötő Áron
- Ködmön hangjaKötő Áron
- Messzi GyurkaSz. Szabó Attila
- KödmönSz. Szabó Attila
- ÁrnyjátékTakács EnikőGiriti RékaPéntek ZsuzsaSz. Szabó Attila
Irodalmi titkár, tagozat vezető: Pethő Lóránd
Ügyelő: Kovács Ferenc
Hangosító: Nagy András
Fényező: Asztalos Gábor
Díszítők: Imre Vilmos Zoltán, Gulyás László
- rendezőVarga Ibolya
- díszlettervezőFekete Anetta
- jelmeztervezőFekete Anetta
- bábtervezőFekete Anetta
- dramaturgEgyed Emese
- zeneszerzőKovács Gáborján
A kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata az idei évadot Móra Ferenc közismert, szép kisregényének, a nek a színpadra állításával zárta. A magyar irodalom e különleges remeke sajátosan a Szeged környéki világba gyökerezik, mégis arról mesél, amiről mindannyiunk gyerekkora szól: a gondoskodó szeretet magától értetődő mindennapi melegéről, titkokról és önzésekről, igazmondásról és hazudozásról, megszégyenülésről
és feloldozó beismerésről, a halálra való rácsodálkozásunkról, a befagyott ablaküvegre karcolt betűkről, az első szívszorító szomorúságról, a késő délutánba nyúló boldog labdaverésről, a karácsonyi angyalok hógolyózásáról.
A ködmönre hímzett Malomvár és a lelkünkben élő otthon egy és ugyanaz, az öreg garabonciás Küsmödi és a tündérek ki-be járnak rajta. Az emlékezés mézfényében szeretnénk a regényben megjelenő szereplőket, illetve a velük megtörtént eseményeket kiemelni, a teljesség igénye nélkül. A mi színpadi történetünk a kis Gergő útját követi a Malomvártól az Égbelátóig.
Ehhez kértük Egyed Emese költő, egyetemi előadótanár segítségét, akinek szövegkönyvét finom stílusérzék, az eredeti mű nyelvi világába való természetes beilleszkedés, a dialógusok és a játékhelyzetek arányossága jellemzi.
Az előadás alkotócsapatába meghívtuk Fekete Anetta képzőművészt, aki saját készítésű csipke-babaház hangulatú díszletelemeivel és bábuival vezette utunk a Ködmön világa felé, illetve Kovács Gáborjánt, aki az előadás zenéjét szerezte és hangszerelte.
Varga Ibolya
és feloldozó beismerésről, a halálra való rácsodálkozásunkról, a befagyott ablaküvegre karcolt betűkről, az első szívszorító szomorúságról, a késő délutánba nyúló boldog labdaverésről, a karácsonyi angyalok hógolyózásáról.
A ködmönre hímzett Malomvár és a lelkünkben élő otthon egy és ugyanaz, az öreg garabonciás Küsmödi és a tündérek ki-be járnak rajta. Az emlékezés mézfényében szeretnénk a regényben megjelenő szereplőket, illetve a velük megtörtént eseményeket kiemelni, a teljesség igénye nélkül. A mi színpadi történetünk a kis Gergő útját követi a Malomvártól az Égbelátóig.
Ehhez kértük Egyed Emese költő, egyetemi előadótanár segítségét, akinek szövegkönyvét finom stílusérzék, az eredeti mű nyelvi világába való természetes beilleszkedés, a dialógusok és a játékhelyzetek arányossága jellemzi.
Az előadás alkotócsapatába meghívtuk Fekete Anetta képzőművészt, aki saját készítésű csipke-babaház hangulatú díszletelemeivel és bábuival vezette utunk a Ködmön világa felé, illetve Kovács Gáborjánt, aki az előadás zenéjét szerezte és hangszerelte.
Varga Ibolya