A zenemű röviddel Schubert halála előtt 1828 szeptemberében született. Mély titokzatosságot rejt, mintha egy megoldást keresne szüntelen. Erre a rejtélyre keres választ az expresszív táncmonológ.

„Valaki titokban Szerelem virágát hagyta
a kezemben. Valaki ellopta a szívemet,
és szerteszéjjel szórta fenn az
égbolton. Nem tudom, megtaláltam-e Őt,
vagy mindenütt keresem-e, vajon ez
Boldogság vagy Fájdalom kínja-e?”
/R. Tagore/

„Ne hagyjál engemet, mert éjszaka
vagyon. Sötét az út a rengetegben,
elhagyatott és veszedelmekkel teljes: A
fáradt föld úgy pihen, mint aki vak és
nincsen botja. Mintha időtlen idők óta
vártam volna erre a pillanatra, hogy
meggyújtsam lámpásomat, és úgy szedjem
föl virágaimat. Elérkeztem a parttalan
tenger örvénylő szélére, hogy belevessem
magamat s hogy mindörökre elvesszek
benne.”
/R. Tagore/

1. Szemeid sugara - Allegro ma non troppo
2. Könnyek - Adagio
3. Rejtett erők - Scherzo (Presto) Trio (Andante Sostenuto)
4. Tánc az ismeretlenbe - Allegretto