Színházak
Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színhaz Bábtagozata
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2008/2009
- 2006/2007
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
Janikovszky ÉvaKire ütött ez a gyerek?
KÁRPITOS: LÁSZLÓ ATTILA
LAKATOSOK: KOVÁCS GÁBOR, KOCSIS BOLDIZSÁR JÁNOS
PLAKÁT: PÉTER ALPÁR
- rendezőNagy Kopeczky Kálmán
- díszlettervezőDávid EszterPéter Alpár
- bábLenkefi Zoltán
- dramaturgNagy Lázár Kincső
- zeneArdeleanu DanielKónya-Ütő Bence
- dalszövegKónya-Ütő Bence
- animációDávid Eszter
- technikusBodola Tibor
- kellékZayzon ÁdámKovács Ibolya
A Janikovszky Éva művei alapján készülő bábelőadásban egy olyan korosztályt próbálunk megszólítani, amelynek Bábszínházunk még nem játszott: a tizenévesek, a kamaszok korosztályát, és természetesen azokat a felnőtteket is, akik még nem felejtették el, vagy fel szeretnék idézni, hogy milyen is volt kamasznak lenni. Hiánypótlónak nevezhetjük ezt az előadást, hiszen térségünkben a mesejátékokból kinőtt, de a felnőtt előadásokba még „bele nem nőtt” tizenéves gyerekeknek nem igazán készült előadás.
Janikovszky Éva művei nélkül a felnőttek talán már régen elfelejtették volna, milyen érzés gyereknek lenni. Semmi esetre sem könnyű, mert a felnőttekkel nehéz szót érteni. Mindent agyonbonyolítanak és a gyerekek idegeire mennek rengeteg fölösleges kérdésükkel. Tudjuk, hogy a kamaszkor az emberi élet legszebb, de egyik legnehezebb korszaka; sorsközösséget vállalunk a kamasz gyerekkel, akit a világ is kívülről szemlél: „Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok (...) Amióta nagy vagyok és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek.” Az előadásban a kamasz maga is megelégeli a környezete ostoba elvárásait, és a jelent sokkal jobban el tudná képzelni, mint a jövőt – ha békén hagynák.
A nagykorúvá értett Cimborák Bábszínház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház különálló, saját műsortervvel rendelkező tagozataként 1998-ban jött létre. Célja, hogy a város és a környék gyermek- és ifjúsági közönségét művészi igénnyel készülő bábelőadásokkal lássa el. Törekvéseik továbbá a népmesék, néphagyományok kiemelkedő jelentőségének terjesztésére, ezek identitásformáló jellemzőjének, kultúraépítő és megőrző sajátosságának tudatosítására is kiterjednek. A társulat szakmai elismerésekkel is büszkélkedik, 2001 szeptemberében a II. Határon Túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak Fesztiválján, Nyíregyházán, a Nagy Kopeczky Kálmán által rendezett Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot, című előadás megkapta a Legjobb rendezői megoldások díját. 2002-ben a Király Kinga Júlia: Tejkút, című ugyancsak, Nagy Kopeczky Kálmán által rendezett előadással, az erdélyi bábszínházak közül, a Cimborák Bábszínház elsőként kapta a Nemzetközi Bábművész Szövetség egyik legrangosabb szakmai elismerését az UNIMA Kisdiplomát. 2014 októberében, a Kolozsváron megrendezett PUCK Báb- és Marionett Színházak Nemzetközi Fesztiválján, Benedek Elek: A szegény ember királysága című előadás, a hagyományok korszerű újjáélesztéséért kapott díjat.
Az erdélyi magyar színházat ma a szórakoztató és művészszínházi trendek egyeduralma jellemzi, repertoárjainkról hiányoznak a tizenévest is elevenen érintő társadalmi kérdések, elvétve kapnak helyet a konvenciószegő próbálkozások. A tizenévesnek ma nálunk színházba menni többnyire unalmas penzum. Bizonyíték erre a rengeteg szétröhögött, teleszemetelt délutáni bérletes diákelőadás.(…) agy-Kopeczky Kálmán rendezése finom jelzésekkel épít kusza, feszültségekkel terhes felnőttvilágot a Gyerek köré, olyat, amelybe, nem csoda, hogy nem siet belenőni. Önmagáért beszél, hogy szobájának két ajtaja van, és a család folyton átjár rajta, mintegy mellékesen szólva oda neki néha. (…) Az empátiának, szeretetteljes humornak köszönhetően, amely szerzőt és játszókat egyaránt jellemez, az eredmény mégis az, hogy az ötvenedik perc végére elfogadóbbak leszünk a rettenetes kamaszokkal, illetve a kibírhatatlan felnőttekkel szemben.
Boros Kinga, Játéktér
2012. 02. 26.