A Macbeth Badya párbeszéd a Macbeth tragédiával, amelynek eszköze a zene és az érzékszervi befogadásra épülő költészet. Akárhányszor, bármelyik országban feldolgozták ezt a híres drámát, akár filmen, akár színházi környezetben, mindig kultúrák határterületeit jelölte. Ki tudná elfelejteni például Kurosawa Véres trón című filmjét? Az előadás mindig magán viseli a jeleit annak a kultúrának, amelyhez tartozik. Amikor tehát indiai színészek próbálják meg színre vinni a Macbethben rejlő tragédiát, nem meglepő, ha indiai ritmust, indiai testkultúrát és hagyományos indiai mozgást használnak. Heiner Müller olvasatában Hamlet úgy jelenik meg, mint Hamlet-gép, a Macbeth Badya is egy modern indiai olvasata Shakespeare művének. A tárgyias költészet megkísérli megalkotni az analógiákat a tragédia és a mai ember között.

Az előadás a bennünk is rejlő hataloméhséget mutatja be a pakhavaj (indiai dob) és a hagyományos indiai zene segítségével.