Shakespeare vígjátékai bár többnyire jól végződnek, nem szükségségképpen mulatságosak. Hagyományosan három csoportba sorolják őket: a vidám komédiák sok mulatságos elemet tartalmaznak; a keserű komédiák komoly kérdéseket feszegetnek; a regényes színművek pedig olyanok, akár egy-egy tündérmese. A bohózatszerű Tévedések vígjátéka Shakespeare egyik legkorábbi komédiája, az 1590-es évek első felében vetette papírra a minden idők legnagyobb írójának tartott mester.

Egy idős kalmár, Aegeon a szülővárosával, Syracusával ellenséges viszonyban álló Ephesusba érkezik, ahol nyomban letartóztatják. Az idegenek jövetelének hosszú a históriája: sok évvel ezelőtt ikerfiai születtek, s feleségével együtt mindkettőt
Antipholusnak nevezték el. Mellettük inasként neveltek egy másik ikerpárt: a két Dromiót. Egy
hajótörés során Aegeon feleségét, egyik fiát és az egyik inast elsodorta az ár. A másik fiú és szolga, akik eddig Aegeonnal éltek Syracusában, testvéreik keresésére indultak, de nyomuk veszett. Őket keresi a nagyvilágban, így jutott el Ephesusba.
A város hercege egy napot ad Aegeonnak, hogy váltságdíjat gyűjtsön össze, különben a törvény értelmében halál vár rá. A hajótörést szenvedett Antipholus és szolgája, Dromio véletlenül éppen Ephesusban élnek, és ikertestvéreik aznap érkeznek a városba. Az ikreket mindenki összetéveszti, ami rengeteg komikus helyzetet teremt. Az öreg
Aegeon már a vesztőhelyre tart, amikor mindkét fia megjelenik…