„Te saját magadat meg a többi nyomorult arcát látod. Nézz szembe vele! Én a szenvedélyből és gyötrelemből, amit megéltem, megalkottam valamit. De te? Visszajöttél a városba, a szülővárosodba, a lányhoz, aki látni sem akar, mert olyan rothadást oltottál a testébe, hogy most kibelezve lóg a hentes kampóján, mint egy csirke... Igen, és a bátyja, aki az egyik látogatóm volt az imént, ugyanazzal fenyeget téged: ha itt maradsz, téged is kibeleznek! Pontosabban, kiherélnek!”