Ibsen Nórája botránydráma volt a maga idejében, 1879 - ben Nor- végiában és ez a botrány végigsöpört egész Európában. Botrá- nyossá az tette, hogy a női emancipáció témakörében foglalt ál- lást, mégpedig ekképpen: a nő is ember, így joga van saját értékei mentén élni... Így sugallta ezt a drámaírónak egy szüfrazsett (a női egyenjogúság korabeli harcosa), akinek hatására Ibsen a drá- ma végét radikálisan megváltoztatta - a lázadó Nóra családját el- hagyó Nórává íródott át...
Drámatörténeti érdekesség maradt volna ez a történet, ha a Nóra című színdarab nem szólna többről is, másról is - mint a fenti tétel igazolásáról.
Egy szerelmi háromszög, titkokkal övezve, egy fölvett kölcsön, a- melyről nem beszélnek, egy házasság konfliktusai, melyeket min- dig elsimítanak... Szegénység, mellyel nem szembesítik magukat, hirtelen érkező gazdagság, amire nincsenek fölkészülve...
Egy tökéletesnek látszó házasság teljes kudarca tehát. Titkok és hazugságok története a Nóra, egy olyan emancipáció története, melyért férj, feleség, gyerekek és barátok egyaránt küzdenek.